17. fejezet~

- Tényleg szeretlek. Nem csak a pia szólt belőlem. - szórakozott újra kócommal.
- Én is szeretlek. Ízlett a csókod. - vigyorogtam fel rá, valószínű vörös fejjel.
- Miért? - húzta fel a szemöldökét.
- Whisky ízű. - mormogtam bele mellkasába.
- A tiéd pedig cseresznyés szájfény. - nevetett fel. Ahogy alattam megremegett a mellkasa, mosolyra húztam számat.
- Kérsz még alkoholt? - suttogta hajamba.
- Kérek! - kaptam fel fejemet.
Újabb csók csata következett.
- Én megint akarok egy romantikus szexet. Most! - beszélt számba Harry.
Elpirultam és eltűrtem egy izzadt fürtöt homlokából. Apró mosoly húzódott arcára és magához húzott. Apró puszit adott ajkamra. Feküdtem meztelen mellkasán, míg ő hajammal játszott.
- Láttam tegnap Taylor Lautner-t. - mormogta halkan.  - Kék volt az alsógatyája.
- Te még mindig nem vagy józan. - nevettem fel rajta.
- Nem, mert megrészegítesz. Az illatod, a kócos, most szexeltem hajad és az a piros kis arcocskád. A mosolygós arcod, még akkor is amikor feszült a helyzet.
Kezével állam alá nyúlt és gyönyörű szeme elvonta minden figyelmemet.
Mindig bennem volt egy érzés, hogy Harry sokkal több nekem mint báty. Most, hogy itt fekszek rajta, minden más. Teljesen más szemmel nézek rá, Ő nem csak egy bátyus, Ő a mindenem.
A csodálatos pillanatot, megtörte Harry. Lelökött magáról és rohanni kezdett.
- Harry?! Jól vagy hová mész? - ugrottam fel. Utána futottam, de mivel mindig is jobb volt a futásban, mint én, már csak a wc felett találtam rá. Mellé léptem és megsimogattam meztelen hátát.
Egyik kezével felnyúlt a kezemért és összekulcsolta ujjainkat. Igazán romantikus lett volna, ha éppen nem hányt volna.
- Végeztél? - kérdeztem meg tőle halkan, mikor már csak csücsült a wc előtt.
Bűnbánóan bólogatott. A fogmosópoharat megtöltöttem vízzel és a kezébe adtam, hogy öblögessen.
- Kicsit hagyj egyedül! - mosolygott rám és a zuhanyzóba lépett.
Kisétáltam a fürdőből, de előtte magamra vettem Louis bolyhos köntösét.
A konyhába készítettem magamnak egy forró teát és Haroldnak pár szendvicset.
Bekapcsoltam a CD lejátszót és betettem Ed Sheeran albumát. A Drunk tökéletesen ideillik a mai napra. Miközben hallgattam kedvenc dallamomat, Hazz kisétált a fürdőből. Derekán körbe volt tekerve a bordó színű törölköző. Szexisen sétált, majd lehuppant a kanapén. Elmentem a tálcáért és az azon fekvő finomságokért, majd odaadtam Harrynek én pedig törökülésbe mellé ültem. Teámat fújtam.
- Jobban vagy? - kérdeztem meg tőle.
- Sokkal. Köszönöm a szendvicseket. Ma még nem ettem. - vigyorgott fel rám. - Nem is tudom mi lenne velem nélküled.
- Nélkülem? Még mindig ott ülnél a sarokba, vérző lábbal és megittad volna az egész whisky-t.
- Ohh maradj csöndbe kérlek! Te kis okostojás. - csókolt meg homlokomon, vajas ajkával.
A kék kis köntös ujjával letöröltem a vajas fejemet. Nagy csend állt be, mire visszaszóltam.
- Én nem vagyok okostojás! - ráztam meg a fejemet. Eljátszottam a duzzogó két éves, aki nem kaphatja meg a nagy plüssmackót.
- Jól van. - nyomott puszit arcomra. - Örülök, hogy itt vagy. De most tényleg!
Felsóhajtottam. Én is örülök, de ez mégis csak egy hétvége lett volna Niall-el és a szüleivel.
Harry felkelt és próbálta teljesen egyenes léptekkel a konyhába juttatni az üres tálcát. Én is utána mentem, hogy a bögrémet elrakjam a mosogatógépbe.
Gondoltam játszok egy kicsit Harolddal. Megfogtam a derekán pihenő törcsi szélét és megrántottam.
- Hey!! Gonosz vagy!! - mondta egy szál semmiben. - De rajtad se lesz sokáig köntös.
Gyorsan sarkon fordultam és a bordó törülközőt lóbálva szaladtam. Hazz végig a nyomomban haladt. Megálltam egy pillanatra, amikor észrevettem a szilánkos folyosót. Inkább a nappaliba vettem volna az irányt, ha a kis fürtös nem áll be elém. Kezével egyszerűen kapta el a köntösöm kötőjét, majd azt meghúzva egyszerűen szaladt le rólam az anyag. Pucéran álltunk egymás előtt. Arcom vörös színre változott, derekamat keze szorította meg és közelebb húzott magához.
- Várj Harry...mostál fogat? - kérdeztem meg, mielőtt ajka az enyémnek ért volna.
Hátra döntötte a fejét és hangosan nevetett. Nekem is nevetnem kellett a bugyuta kérdésemen, de számomra fontos volt, hiszen hányt.
- Igen Pat, mostam fogat. - bólogatott elismerően. - Most már megcsókolhatlak? Megengeded?
Még mielőtt még egyszer megkérdezte volna én csókoltam meg. Kezemet nyakánál kulcsoltam össze és ráugrottam derekára. Keze bejárta a hátamat végül a fenekembe markolt és most a nappali kanapéjára fektetett.
- Akkor csinálhatom megint lassan? - kérdezte meg miközben szemembe nézett.
- Csinálhatod!
Nem értem miért kérdezte meg. Sosem értettem semmit amit velem csinál. Teljesen elvarázsolt.
Lassan, érzékien csókolt, kezét hajamba vezette. Hátát simogattam.
- Annyira szeretlek. - mondogatta el minden csók váltásunk után.
- Én is! - válaszoltam vagy negyvenszer.
Óvatosan belém tolta magát, hanyatt dobtam a fejemet és érzéki csókok lepték el nyakamat. Csípőnk teljes összhangban mozgott, lassú mégis erőteljes tempóban. Ed Sheeran, You Need Me, I Don't Need You című számának ritmusára tolódott belém Harry egyre mélyebben. Imádtam. Halkan nyöszörögtem alatta, miközben a fölöttem magasodó gyönyörű srácból hangosabb férfias nyögések távoztak. Fordulni szerettem volna, de elfelejtettem, hogy a kis kanapén fetrengünk. Ahogy megfordultam, Harry erőteljesen esett le a földre.
- Jól vagyok! Mielőtt aggódnál! - lihegte, majd lehúzott magára egy csókra.
A földön nem tudom mennyire volt kényelmes avagy kényelmetlen Harry-nek, hiszen nekem tökéletes volt.
Kicsit átvettem az irányítást és most lassú nyolcasokat írtam le csípőmmel, erősen kapaszkodott derekamba, nyakát csókoltam, majd ajkát.
Madaras tetkóját is elleptem pár puszival, azok voltak a kedvenceim.
- Patrice. Nekem már nem kell sok! - nyöszörgött Harold.
- Nekem se. - suttogtam bele fülébe.
Ez volt számára a végső határ, elélvezett, és engem ez juttatott a csúcsra. Harry a nevemet kiáltotta.
- Annyira szeretlek! - mondta újra és csókot lehelt ajkamra.
- Én is téged. Nagyon! - öleltem át.
- Viszont..annyira nem kényelmes ám itt alul lenni. - nevetett fel. Lekászálódtam róla és felültem a kanapéra. Hazz mellém ült, a dísztakaróval betakartam magunkat és benyomtam a tv-t. Valami idióta műsor ment, de nem is annyira érdekelt. Csak bámultam magam elé.


Következő rész 5 megjegyzéstől :) és nagyon örülnék pár feliratkozónak is :*
Pez

16. fejezet ~ +18

Sziasztok. :* Mielőtt bármibe is belekezdenék el szeretném mondani, hogy nagyon örülök a sok Ask.fm-es üzenetnek, amit kaptam és, hogy elneveztétek magatokat kedves olvasók Pezzereknek. Ezért arra gondoltam jó lenne egy oldal, ahol az olvasóim, rólam illetve a blogokról kapnak híreket. Ha legalább egyszer is olvastál a blogomból nyomj egy lájkot ide ;) és élvezd a blogom szaftos részeit. Ha írsz üzenetet szívesen írok személyre szólóan +18-as *ke sztorikat is. Szerintem ennyi elég is volt belőlem, jöjjön az amire egész héten vártatok..;)
ÉLVEZZÉTEK ;) Pez



Mocorogni kezdtem és ismerős zene csapta meg fülemet. A csengőhangom. Kettőt pillogtam mielőtt rendesen kinyitottam volna szememet, rápillantottam a zölden világító órára. 3:27. Ki a fene akar és mit ilyen későn? Óvatosan kibújtam barátom ölelő karjából. Szerencsére nem ébredt fel. Nagyot fújtam és elnyúltam a komódon fekvő telefonomra. Harold. Villant fel a név a képernyőn. Hevesen kaptam fel a mobilt és felvettem.
- Tessék? - suttogtam. Halk léptekkel, lábujjhegyen kimentem az ajtón és a mosdóba sétáltam. Az messze van az összes szobától és beszélhetek hangosan.
- Drága. Annyira hiányzol! Nagyon. Megakarlak ölelni. Végig csókolni a nyakad, végig akarok simítani tested minden szegletén! Akarlak. Beakarok nyúlni a lábad közé és ujjamat beleakarom dugni a forró, nedves puncidba! - hallottam meg rekedtes, perverz beszédét.
- Te..te részeg vagy. - fújtattam. Beindítottak szavai. Kit ne indítana be, egy rekedtes hang ezekkel a mondatokkal...
- Nem ittam sokat esküszöm neked! Csak egyedül voltam itthon és tudod találtam whisky-t a szekrénybe. Megittam. De találtam még. - mondatai közt csuklást véltem felfedezni.
- Akkor most tedd le szépen! - hangomat egy kissé felemeltem, hogy sokkal meggyőzőbb legyek.
- Gyere ide! Könyörgök! Csak gyere ide! - nyöszörgött.
- Írországban vagyok Harry.
- Akkor is gyere ide. Szükségem van rád...nekem mindig is szükségem volt rád. Mindig itt voltál nekem, és most nem vagy itt, pedig most kellesz nekem. Most van rád szükségem. Átakarlak ölelni miközben alszol, beleakarok szagolni a kókusz illatú hajadba és puszit akarok nyomni a homlokodra. - sírt. Könny szökött a szemembe, nem gyakran látni a bátyámat sírni, csak akkor amikor nagyon készen van.
- Holnap tudok csak haza jönni. - hangom elcsuklott de nem akartam, hogy hallja megtörtem. Bántott, hogy neki fáj. Nem akarok fájdalmat okozni neki. Sosem tudtam, ezért minden úgy volt, ahogy Ő akarta.
- De most kellesz, nem érted? Küldök magángépet és akkor gyere haza. Kérlek! - az utolsó szót jobban megnyomta a kelleténél, hangja bársonyossá vált.
- Ha elküldöd most..akkor mikor érek haza? - suttogtam a kagylóba.
- Most azt akarod, hogy én neked részegen számoljak? - röhögött fel és hallottam valami koppan, majd Ő felszisszen.
- Jézusom. Jól vagy?
- Azt hiszem egy kicsit vérzik a lábam..beleléptem a törött szilánkba. De elküldöm a repülőt most érted..egy olyan 4 óra múlva itt vagy nálam. - mosolyt hallottam meg hangjában, de aggódtam.
- Ott leszek. Addig inkább ne mozdulj meg, mert összetöröd magad. Csak maradj mozdulatlan, megértettél? - kérdeztem.
- Patrice!! - mondta ki nevem kissé aggódva.
- Tessék Harold?
- Pisilnem kell..akkor se mozduljak meg? Befogok pisilni.
Felnevetettem.
- Pisiljél! De vigyázz magadra kérlek szépen! Élve akarlak látni!
- Vigyázok.
- Viszlát hugyos. - köszöntem el tőle és leraktam a telefonomat.
A kád szélére ültem és sírtam. Fogalmam sincs miért..de fájt, hogy Harry rosszul van én meg csak négy óra múlva láthatom. Visszasétáltam a szobába. Egy ideig néztem ahogy Niall alszik. Megsimogattam arcát és csókot nyomtam ajkára mire felébredt.
- Nem alszol? - kérdezte csukott szemmel és ujjainkat összekulcsolta.
Kipattantak szemei ahogy nem  válaszoltam.
- Te sírsz! Mi történt? - kérdezte aggódva és felült az ágyon.
- Harry rosszul van. Ivott. Felhívott, hogy nincs jól és szüksége van rám..és küld értem egy gépet, hogy haza menjek. Segítenem kell neki. - bőgtem, könnyeimet Niall az ingujjával törölte le és mellkasára vont.
- Semmi baj. Nincsen semmi baj. Nyugodj meg! - simogatta fejemet, puszikat hintett arcomra. Mellkasába fúrtam a fejemet.
- De. De ezzel mindent elrontok. Nem tudunk holnap anyukádékkal lenni. Nem tudok veled lenni, megint és semmi sem lesz úgy ahogy terveztük. - néztem fel ragyogó kék szemébe.
- Sh! - rakta ajkam elé mutató ujját. - Nem rontódik el semmi. Anyáék megvárnak, Mulingar megvár én meg egész eddig rád vártam és ha kell várok még egy kis ideig! - kacsintott rám. - Szóval hagyd abba a pityergést, öltözz át, segíts a részeg bátyónak és holnap után este utánad jövök, elviszlek vacsorázni utána pedig ha attól jobban érzed magad részt veszünk egy wellness hétvégén! - homlokát az enyémnek nyomta és úgy suttogta a szavakat.
- Köszönöm manócska. Köszönöm, hogy vagy nekem! - hüppögtem.
Csókkal illette meg kiszáradt számat, majd felkapcsolta a kis villanyt. A lámpa gyengéd fénye járta át a szobát. Magamra vettem Niall egyik kék kötött hatású pulóverét, és egy fehér rövidnadrágot. Conversemet a lábamra húztam és hajamat lófarokba kötöttem.
- Az az én pulcsim! - ölelt át mikor kijöttem a fürdőszobájából.
- Kölcsön veszem. Rajta van az illatod. Szeretem a parfümöd illatát. - vallottam be.
- Én a te illatodat szeretem. Befújnád vele a párnámat? - kérdezte kipirulva.
- Igen! - csókoltam meg.
Elővettem Playboy-os parfümömet és ráhintettem belőle egy kicsit párnájára.
- Így már majdnem olyan mintha velem aludnál. - mosolygott rám és ölébe húzott.
Csak bámultam rá vigyorogva. Szeme csodálatosan csillogott a gyenge lámpa fénynél, ajka rózsaszínes volt, haja pedig szana-szét meredezett. Puha bőre simogatta az én bőrömet.
- Mit nézel annyira?
- Olyan..szépen nézel ki mikor felébredsz. - szaladt ki a buta mondat a számon.
Csak nevetett majd puszit adott számra.

Megérkezett értem a repülő amire fél órát vártam. Könnyes búcsút vettem Niall-tól. Az a négy óra hamar elment, hiszen aludtam.
Megérkezve gyorsan taxit fogtam és egyenesen a házunkhoz száguldoztattam. Átmentünk pár piroson és megszegtünk néhány szabályt jó pénzért, de a bátyám most mindennél fontosabb. Hamar megérkeztünk. Itt még csak 4 óra volt, éjjel. Az időeltolódás miatt.
Kimatattam a lakás kulcsomat fehér nadrágomból és feltéptem az ajtót. Nem volt túl nagy rend. Semmi sem ott állt, mint amikor elmentem. Az esernyő tartó fel volt borulva, az egész folyóson üvegszilánkok sorakoztak. Hangos sírást hallottam meg a nappaliból. Óvatosan kikerültem a szilánkokat, végül rátaláltam bátyámra, aki a sarokban ült, kezében egy újabb üvegnyi alkohollal, aminek fele már hiányzott.
Kerek, könnyes szemekkel nézett rám. Felpattant az addigi helyéről.
- Itt vagy! Ide jöttél hozzám! Vissza jöttél! - kiáltott fel, hatalmas hangerővel.
- Itt vagyok.
Ahogy közelebb lépett hozzám, minden egyes lépésénél lába nyomott hagyott a padlón. Vér nyomot. Szinte ömlött.
- Állj meg!! - kiáltottam rá.
Odamentem hozzá és erősen átölelt. Ennyire erősen még sosem szorított.
Akkor most hogy juttassam el a fürdőszobáig? Egyik kezét vállamra fektettem, közben fejét az enyémre hajtotta.
- Emeld fel a lábadat, amelyiket elvágtad. - mondtam neki.
A hangszóróból hangosan ordított a Rolling Stones.
- Az melyik lábam? - kérdezte halkan.
- A bal.
- És az melyik lábam? - kérdezte még halkabban.
Ráböktem bal lábára, mire Ő kissé elszégyellte magát. Megemelte azt és lassan eljutottunk a fürdőszobáig.
Leültettem a kádszélére és reménykedtem benne, hogy nem fog egyszer csak bezuhanni.
Kisétáltam, a folyosóra, ahol a szekrényből kimatattam a fertőtlenítőt és a kötszert. Visszaérve, Harold a tenyerébe temette az arcát. Még mindig zokogott.
Lemostam véres lábát, szerencsére a szilánk nem maradt benne húsába, mert akkor én elhánytam volna magam.
- Figyelj ez most csípni fog. - néztem bele piros, könnyes szemébe, miközben a fertőtlenítőt vattára nyomtam.
- Nem érdekel. Szerintem nem érzek már semmit. - motyogta egy kis mosoly kíséretében.
Finoman érintettem hozzá a csípős vattát a sérült bőrére. Aprót felszisszent, de nem tartott sokáig a fájdalma.
Miután alaposan letisztítottam, sebtapasszal rögzítettem egy kis darabka vattát a talpára.
Ki akartam menni, hogy visszarakjam az életmentő csomagunkat a helyére, de az instabil Harry reflexei gyorsak voltak és elkapta a csuklómat.
 - Kérlek ne hagyj egyedül. - suttogta.
- Csak kiviszem a dobozt.
Lassan elengedte a kezemet és megkapaszkodott a kád szélébe.
Gyorsan siettem vissza részeges bátyámhoz.
- Mondd el szépen miért sírsz? - leguggoltam elé és kezét az enyémbe temettem.
- Szeretlek. - szorította meg erősebben kezemet.
- Én is. De miért sírsz? - mélyen néztem bele smaragdzöld szemeibe.
- Itt..... hagytál..... egyedül. - mondta lehunyt szemmel és tagolva a szavakat. - Én nélküled senki vagyok. És hiányoztál. Nagyon hiányoztál. Azt akartam, hogy velem maradj, hogy legyünk kettesben, csak te és én. - lassan beszélt, mintha én lennék az aki jelenleg nem lenne józan.
- Harold Edward Styles figyelj ide rám. Nekem is hiányoztál és én is nagyon szeretlek, csak tudod...testvérek vagyunk. - nem jutott eszembe semmi logikus dolog. Hiszen tényleg szeretem, sőt imádom. Most itt ül előttem, teljesen összetörve, whisky illat járja át körülöttünk a levegőt és látom rajta, hogy fáj neki. Sikerült tönkretennem. Könny csordult végig arcomon.
- Ne. Csak te ne sírj! Így is elég bután érzem magam.  Olyan részeg vagyok, hogy azt sem tudtam megmondani melyik a bal lábam, vagy hogy hány órás az út. Szerintem a nevemet sem tudnál elmondani. De egyet még ilyen állapotban is tudok! Az pedig nem más, minthogy szeretlek, hogy minden pillanatomat melletted akarom tölteni és, hogy nélküled csak fél ember vagyok. Szeretném látni, ahogy mellettem fekszel ruhában vagy ugyebár anélkül. Szeretném látni, ahogy reggel teát csinálsz nekem. Szeretnélek átölelni, vagy csak szimplán figyelni,ahogy elalszol. Szeretném fogni a kezed, én csak szeretnélek Téged! - nézett mélyen szemembe.
- Harry...- suttogtam halkan, miközben arca közeledett felém. Ajka megérintette az enyémet, apró puszit adott rá, majd csókolni kezdte, viszonoztam és ujjainkat összekulcsoltuk, nyelve átjutott számba, csókjának whisky és erős alkohol íze volt. Másik kezével hajamba markolt és közelebb húzott magához. Jobb lesz ha én mozdulok és nem Ő, mert akkor lehet, hogy hanyatt esünk. Felálltam és így egy magasságba kerültem vele. Lába közé léptem, ajkunk pedig egy másodpercre sem hagyta magára a másikét. Kezemet göndör fürtjeibe vezettem, ujjam közé vettem egy fürtöt és kapaszkodtam puha hajába. Sós ízt éreztem meg ajkamban, Harry könnye volt az. Sírt. Levegőzés gyanánt megszakítottuk csókunkat, és mellkasomra döntötte fejét. Hóna alatt átöleltem és magamhoz vontam. A rajtam lévő pulcsin éreztem, hogy átvizesedik.
- Ez Niall pulóvere, igaz? - kérdezte könnyes arccal.
Nem válaszoltam, ebben az állapotban kimutatta volna, hogy fáj neki.
- Vegyük le. Kérlek! - mosolygott rám és megfogta a kék anyag alját.
Megadtam magamat. Kezemet a magasba emeltem. Harold, pedig feltámaszkodott. Kissé megingott és majdnem elesett, de megfogtam a kezét. Megvártam amíg teljesen stabil és lassan elengedtem. Újra felemeltem kezemet, megéreztem hideg ujjait a hasamnál. A kék pulóver eltűnt rólam. Felakasztotta a törölköző fogasára és hajamat a fülem mögé tűrte.
Levette magáról is fehér pólóját, ami már pár helyen barna foltos volt. Leitta.
Vissza ült a kádszélére, derekamat megfogta és magához ölelt. Nem tett semmi mást csak ölelt. Fejét a melltartómon pihentette. Karjai átöleltek, és simogatták a csupasz gerincemet.
- Szeretem a szívdobogásod. Megnyugtat. - emelte fel fejét és szemembe nézett.
Rámosolyogtam. Hajam végével játszott, ujja köré csavarta, majd elengedte. Ezt megismételte még párszor.
Csak figyeltem arcát, ahogy jó játéknak találta a hajammal való szórakozást.
Vállamra tette mindkét kezét, és mélyen belém nézett. Apró mosoly villant fel jobb szája sarkában.
- Csókolj meg! - suttogta.
Közel léptem hozzá, újra lába közé helyezkedtem. Kezemet végig vezettem könnyáztatta arcán, és mosolyt csaltam arcára. Homlokomat az övének nyomtam, forró volt. Nem a láztól, sokkal inkább az alkoholtól.
- Ne csinálj többet ilyet! Kérlek! - suttogtam oda neki. Tekintetünk találkozott. Alsó ajkamat, Harry felső ajkához érintettem. Kezével végig simított az oldalamon. Nyelvem utat tört szájába. Újra megéreztem az alkohol ízét. Percekig kóstoltam meg a finom Jack Daniels-t.
- Átviszel a szobámba? - pirult el Harold. - Ellenkező esetben felállnak, magam köré csavarnám a combodat és csókunkat meg nem szakítva loholnék át veled...de azt hiszem ez most nem fog menni. - gügyögte.
Felállt, és átöleltem. Próbáltam irányítani de nem nagyon jött össze.
Megálltunk. Harold nagy levegőt vett. Azt hittem hányni fog, de helyette megfogta két combomat és felemelt. Erősen körbecsavartam magam körülötte.
- Harry tegyél le mert elfogunk esni! - nevettem fel, aggódva.
- Megpróbálok nem elesni. - nézett rám.
Megcsókolt, kezét végig futtatta hátamon én pedig nyakába kapaszkodtam. Egy pillanatban kissé megingott, de kezével megtámasztott minket a falnál. Leszálltam róla és a bordó folyosónk falának nyomtam. Végig vezettem kezemet a mellkasán és lehúztam magamhoz egy csókra.
- A szobába stabilabb leszek megígérem! - vigyorgott le rám. Bár van egy megérzésem, miszerint tutira kettőt látott belőlem.
Kézen karoltam és lassan sétáltattam be a szobába. Levetődtem az ágyra, ahogy beértünk. Becsukta az ajtót, majd felém jött. Igaz, cikkcakk-ba de végül rám feküdt. Végig simított derekamon, és nyakamat lepte el csókokkal.
Hajába vezettem kezemet. Imádom a fürtjeit.
Kettőnk közé nyúlt, majd kipattintotta fehér short-om gombját. Megemelkedett rajtam, én pedig lerugdostam magamról a feleslegessé vált darabot. Fordítottam helyzetünkön és fölé kerekedtem, könnyen kapcsoltam ki övét és a nadrágtól is megszabadítottam. Alsóban feküdt a barna ágytakarón, ráfeküdtem és megcsókoltam. Puncimat, Harry kemény férfiasságának dörzsöltem, mire mindkettőnk száját nyögés hagyta el. Mindig is szerettem hallani Harold nyögéseit. De ez most mégis más volt. Sokkal szenvedélyesebbnek tűnt.
Jó párszor megismételtem mozdulataimat, mire én is és Harry is a fehérneműjébe élveztünk.
- Vedd le, a bugyidat. - szuszogta.
Levettem magamról a fehérneműmet, közben Harold is próbált megszabadulni a fekete boxertől.
Maga alá "kényszerített" és csókokkal hintette be minden porcikámat. Mellem között jóval tovább elidőzött. Kezével oldalamat és combomat barangolta be.
Miközben csókolt, belém tolta magát. Könyökén támaszkodott, de mindig eldőlt valamerre. Átveszem az irányítást.
Fordítottam magunkon és Harry fölé kerültem. Csípőmmel végtelen nyolcasokat írtam le, miközben vadul téptük egymás ajkát. Ahogy csípőnk egymásénak ütközött valami féle elektromosság járta át testemet. Harry lomhábban mozgott és lefogta csípőmet. Ő diktálta a mozgást, ami lassú volt mégis mélyebb. Mindeközben egymást néztük. Csókunkat sokkal szenvedélyesebbé tette.
- Sosem szexeltem még érzésekkel, vagyis de. De ez tetszik eddig az összes közül a legjobban. - motyogta számba.
Nekem is tetszett a romantikus Harry.
Az orgazmus is teljesen más volt, sokkal intenzívebben hatott.
Csókok ezrét váltottuk még, szeretkezésünk után. Míg én rajta feküdtem.
- Tényleg szeretlek. Nem csak a pia szólt belőlem. - szórakozott újra kócommal.
- Én is szeretlek. Ízlett a csókod. - vigyorogtam fel rá, valószínű vörös fejjel.
- Miért? - húzta fel a szemöldökét.
- Whisky ízű. - mormogtam bele mellkasába.
- A tiéd pedig cseresznyés szájfény. - nevetett fel. Ahogy alattam megremegett a mellkasa, mosolyra húztam számat.
- Kérsz még alkoholt? - suttogta hajamba.
- Kérek! - kaptam fel fejemet.
Újabb csók csata következett.
- Én megint akarok egy romantikus szexet. Most! - beszélt számba Harry.

15. fejezet ~

Másnap reggel vidáman ébredtem fel. Bátyám odalent kész reggelivel várt, amit csendben fogyasztottunk el. Egy gyors zuhany után belebújtam tegnapi cuccaimba.
- Szia Harry! Majd jövök. - köszöntem el tőle, miközben cipőmet küszködtem fel a lábamra.
- Mikor? - támasztotta meg magát az ajtó félfánál.
- Két nap múlva már itthon vagyok. - magamra vettem még dzsekimet is.
- Szóval akkor most elmész? - nézett rám összevont szemöldökkel.
- Igen. De egész eddig erről beszéltünk! - világosítottam fel.
Csak bámult. A szemével már meggyőzött, hogy maradjak vele. Itt. Mellette. Kettesben. De még jó, hogy tudom használni az agyam. Bár nem tudom még meddig játszhatom a kettős szerepet. Közelebb lépett és feladta a küzdelmet. Hajamat fülem mögé tűrte. Homlokát az enyémhez nyomta.
- Csak. Kérlek vigyázz magadra! - suttogta.
Zöld szemeivel egyenesen belém nézett. A csontomig hatoltak a smaragdzöld szemek.
Ajkával megérintette arcomat és lágy puszival hintette be. Orromat megcsiklandozta göndör fürtje és megcsapott finom férfias illata. Már lépett volna hátra, mikor utána nyúltam és magamhoz húztam. Erősen magamhoz öleltem, hallottam heves szívdobogását. Hajamba puszilt.
- Szeretlek Harry. - mosolyogtam fel rá.
- Én is téged. Na indulj, nem vár örökre az Ír gép. - paskolta meg hátamat.
Kinyitottam az ajtót és elindultam haza. Gyalog. 
Hazaérve előkaptam a bőröndömet és belevágtam pár holmit. Nem kell sok minden. Hiszen csak egy-két napra megyek. - gondoltam. Így nem vittem túlzásba a dolgot. Miután mindent úgy gondoltam el tettem, a konyhában készítettem egy kis nassolni valót. A puding teljesen ideális desszertnek.
Miközben sürögtem- forogtam, zenét hallgatva elmerültem a gondolataimban.
Te nem vagy normális Patrice Styles! A saját bátyádnak vagy ágyas partnere. Normális vagy? Miközben a tiéd a világ legédesebb szöszije! Gondolkozz el! - belső kis angyalkám szinte ordított velem.
De végül megegyeztem magammal, hogy én normális vagyok...valamennyire legalábbis biztos.
Amint elkészült a finomság még melegen elfogyasztottam.

A repülőtéren átestem az összes átvilágításon és mázlimra nem kobozták el semmimet. Magam után húztam a fekete teli csomagomat és felsétáltam a feljárón. Kényelmesen elfoglaltam a helyemet, majd bedugtam a fülhallgatómat és lazítani próbáltam. Mindig is féltem a repülő utakon. Megszorítottam a székem karfáját és lehunytam a szememet, végül amikor már úgy éreztem minden rendben van, kinyitottam és a csodálatos tájat néztem az ablakból. Mindig is imádtam nézni a szinte vattacukros felhőket, a gyönyörű kékes égen.
Pillanatokkal később mellettem megjelent egy srác.
- Szia. Leülhetek? - kérdezte meg suttogva.
- Öhm. Persze. - kaptam le a helyet elfoglaló táskámat és kihúztam a zenét a fülemből.
- Láttalak téged pár újságban. Te vagy annak a göndör énekesnek a húga, igaz? - kérdezte, miközben helyet foglalt.
- Igen. Én. - válaszoltam röviden és tömören.
Az út további részében kellemesen mesélt a gyerekkoráról, hisz mint kiderült Niall és Josh (a srác) régen iskolatársak voltak.
Hamar elrepült az idő. Szó szerint.
Írországban még sosem jártam, de elég jó időt fedeztem fel, így levettem a pulóveremet. Nem kellett sokat gyalogolnom, hogy meg lássam barátomat, aki összevont karokkal figyelt mikor is tűnök fel valahol. Mosolyogva léptem elő a feljáró mögül, mire az Ő vonásain is mosoly húzódott végig.
Lépteimet gyorsabbra kapcsoltam és mikor elé értem, csókot leheltem ajkára.
 - Nagyon hiányoztál! - ölelt át, majd elfogta a bőröndömet és Ő húzta tovább.
Gyalog mentünk lakásukig, útközben pedig megmutatta a helyeket ahol kiskorában játszott. Volt itt piros játszótér, meg kék, amit nem értettem de azt mondta Niall, hogy csak az írek értik, így nem is törtem rajta sokáig a buksimat.
Amikor az ajtóhoz értünk elfogott az aggodalom, amit Niall is észrevett.
- Mi a baj kicsim? - kérdezte ledobva a csomagomat a földre. Gyengéden karolt át derekamnál én pedig vörös fejjel bámulta lábainkat.
- Mi van ha nem tetszem majd anyukádnak? - kérdezte suttogva.
Nevetés hagyta el száját, majd kezével kékes szeméhez emelte fejemet.
- Anyukám már most imád téged! - suttogta és már épp megcsókolt volna, ha nem nyitja ki bátyja, Greg az ajtót és kiabál oda nekünk.
 - Öcsi...ne az utcán! - nevetett. A nevetése ugyanúgy csengett mint Niall-é, de mivel Ő már 20-as éveiben jár és felesége is van, szóval sokkal érettebb és férfiasabb volt.
Pirulva kaptam fel inkább most én a csomagomat, barátom egy fintort vágott oda bátyjához, aki kezét nyújtotta felém.
- Greg Horan! - vigyorgott rám.
- Patrice Styles...de már egyszer találkoztunk.
- Jajj..várjál te vagy a kislány! A csajszi az x-faktoros időkből? Ott ültél mellettem igaz? A bátyádat nézted! Igen. Te vagy az! Hát. Felnőttél. - hadarta.
Csak bólogattam. Belépve a házba igazán otthonosnak találtam. Narancssárga falak díszítették a folyosót és hatalmas volt a tér. Egy pillanatra megálltam, hogy körbe nézzek de Niall bólintott, hogy menjek.
- Patrice! Örülök, hogy újra látlak. Milyen gyönyörű lettél, bár már anno is elkápráztató volt a mosolyod! - dobta le a kéztörlőt kezéből Maura és felém sétált.
- Köszönöm szépen.
Nem kicsit voltam megilletődve. A kis szöszi fiúcska megfogta a kezemet, ami megnyugtatott egy kicsit.
- Anya..szólj ha kész a vacsi. Addig felmegyünk és megmutatom a lakást. - mosolygott rá anyukájára.

Megmutatta az egész lakást, de még mindig eltévednék. Szobájába érve megláttam a kis kori képeit, amik a polcon sorakoztak. Az első képen körülbelül 5 éves lehetett barna haja volt, és már akkor is csodálatos mosollyal rendelkezett. Aztán egy későbbi kép következett ezen már szőke haj viselet volt, kezében a már megszokott gitárjával pózolt. Megmosolyogtam a képeket.
- Aranyos vagy ezen. - mutattam rá a barna frizurás képre.
- Most már nem is vagyok aranyos? - kérdezte lebiggyesztett ajkakkal, miközben az ágyra huppant.
Mellé ültem én is.
- Dehogynem. Csak most sokkal, hogy is mondjam...férfiasabb lettél! - felkacagtam ő pedig az ágyra döntött és csikizni kezdett.
- Hagyd abba! Utálom, ha csikálnak! - csapkodtam nevetve.
Végül én nyertem és abbahagyta. Rajtam csücsült, majd ahogy lehajolt megcsókolt. Hosszú csók párbajt tartottunk, amikor bekopogtak.
- Kész a vacsi öcskös! - nyitott be Greg. - Oh...ne haragudjatok, hogy megzavartalak benneteket.
- Greg! Te még mindig gyerekes vagy, ha nekem barátnőm van. - kelt fel rólam barátom.
- Nem! Én csak így fejezem ki az örömömet, hogy végre van melletted valaki. - kacsintott rá Niall-re.

A vacsora elképesztő volt. Nagyon ízlett.
A sok utazás miatt hamar elfáradtam. Niall ágya nem  volt túl nagy, de nem is kellett több, így sokkal jobban össze tudtunk bújni.




A részt Nilla-nak, egyik olvasómnak és barátnőmnek ajánlom figyelmébe..mert nagyon hisztis volt már :D <3
A következő rész 5 megjegyzés, 2 feliratkozó után következik :)
Pez