14. fejezet~

Megérkezve erősen csaptam be az autó ajtaját, és kézen fogva Harry-t szinte rohantunk be a lakásba.
Vadul csókolt, derekamba viszont gyengéden kapaszkodott. Benyúlt a bordó ruha alá, és végig simított a combomon. Nyakamat gyengéden csókolta, percekkel később pedig vadul harapta.
A kettős érzés, hogy vad volt aztán gyengéd, egyre inkább beindított.
A lépcsőn esdekelve, csókunkat nem megszakítva mentünk fel a szobájába.
Ledöntött az ágyra és nyakamat kényeztette tovább. Eszem kapcsolt.
- Harry állj! - szuszogtam oda neki.
- Én már állok. - nézett rám és ajkamat jutalmazta volna csókokkal de kezemmel mellkasánál fogva arrébb toltam.
Értetlenül nézett rám, majd még mindig rajtam ülve emelte fel kezeit.
- Mi bajod van?
- Harry Edward Styles...testvérek vagyunk! - magyaráztam neki.
Átgondolva nagy hülyeség volt megállítani a csókjait és érintéseit. Ahogy a múltkori afférunk eszembe jutott, testemet újra forróság öntötte el. Nem akartam, hogy észrevegye.
- Aha. De ez eddig nem zavart. Se téged, engem meg még annyira se!
Ahogy az ajka szavakat formált varázsos volt. Nem is hallottam meg mit beszél. Csak elképzeltem, ahogy az a tökéletes száj ismét a testemet járja be.
Bár eszem nemet mondd még mindig, kezem átvette az irányítást. A zakót óvatosan letoltam róla, majd ingének gombjai következtek, amelyek egyre gyorsabban pattantak ki ujjaim alatt. Nem szedtem le róla. Csak néztem, ahogy a fehér tiszta ing közre fogja a madaras tetkókat és a pillangót. Hanyatt dobtam magam újra és bámultam.
- Ez a beszéd! De nem vagyok mozivászon, hogy nézegess. - nevetett fel bátyám.
El felejtettem az egész "ÁLLJ" dolgot és inkább visszatértem ajkához.
Csókja nem volt a szokásos. Most sokkal több volt benne a szenvedély.
Hazza gyengéden magára rántott, ahogy rajta feküdtem letoltam róla a mostanra már feleslegessé vált inget. Vörös ruhám cipzárja lassan csúszott le.
- Rajtad nincsen melltartó? - emelte fel a fejét Harold.
- Harry te nem értesz a női ruhákhoz. Ehhez nem kell mert szivacsos a mell része és....- szívesen fejeztem volna be a mondatot ha nem tapasztja be egy kéz számat.
- Sh. Ne magyarázd meg. Rohadtul nem érdekel a ruhád felépítése. - nyöszörögte ki csókjaink között.
Kezemet végig vezettem derekán, majd közénk nyúlva leszedtem róla övét és kipattintottam nadrágja gombját.
- MA. CSAK. ÉN! - kapta el kezemet és maga alá tuszkolt.
Ruhám pántját letolta vállamon, majd leszállt az ágyról és alulról lehúzta rólam a puha anyagot.
Kezemet mellem elé kaptam.
- Azokat én akarom fogdosni. Engedd el! - ugrott rám.
Nyakamat csókolta meg, majd lefele haladva a kulcs csontomra adott apró puszit, melleim között tovább elidőzött, szája hasamra indult tovább, csípőm környékén, kissé felnevettem. Csikis vagyok.
Fehérneműmön keresztül kezdte csiklómat dörzsölni, mire felnyögtem. Újra felmászott hozzám csókokért, de közben kényeztetésemet nem hagyta abba. Szájába nyögtem, Ő pedig belemosolygott csókunkba.
Ujját beleküzdötte a fehérneműmbe, aztán két ujját a vaginámba helyezte. Hátán mély karmolás nyom jelezte, hogy élvezem amit csinál. Percekkel később ujjai köré élveztem.
Nyakamon foltok jelezték Harold izgalmát.
A nadrág gombbal már nem kellett vacakolnom, a sliccet gyorsan lehúztam és levetettem róla a nadrágot. Fekete-piros kockás alsójától is nem könnyes búcsút vettem.
Végre rólam is lekerült a csipke.
Mellettem könyökölt és csókunk közbe belém tolta magát. Apró csípőmozgásával kikényszerített egy nyögést, majd még egyet.
Telefonom megcsörrent és Niall neve jelent meg a képernyőn.
- Szia! -vettem fel lihegve, miközben bátyám még mindig bennem volt. Jelenleg mozdulatlanul.
- Drágám! Hiányzol! Anya azt mondta, ha gondolod holnap eljöhetnél. Esti piknik lesz a tóparton! - hadarta boldogan. Mosoly jelent meg arcomon, ahogy meghallottam hangját.
- Nekem is hiányzol. Ott leszek. - még mindig lihegtem. Próbáltam uralkodni magamon. Nem túl sok sikerrel.
- Miért lihegsz édes? - nevetett fel barátom.
- Én. Mi. Vagyis én éppen megverem Harry-t ping-pongba? - hazudtam. Harry visszatartotta a nevetését, én pedig hunyorogva értetlenkedtem. Mégis, hogy jutott ekkora marhaság az eszembe?
- Akkor sok sikert drága! Lásd el Harry-t!
- Jó. Ellátom. - nevettem fel.
- Hiányzok, hogy lássam ezt a mosolyt! - komolyult el Niall.
Kis könny szökött a szemembe. Bassza meg. Szeretem és itt játszok "Dugjunk a tesónkkal" partyt.
- Nekem is nagyon hiányzol. - a könny kiszökött, bátyám pedig egyik kezével letörölte, azt.
- Szeretlek. De most leteszem. Anya csinált meleg szendvicset. Jó éjt szerelmem.
- Én is téged. Én meg megverem Harry-t. Jó éjt.
Amint letettem. Hazza megszólalt:
- Nem inkább kivered? - nevetett fel.
Lökéseit újra elindította.
- Ezek után...szó sincs róla! - csókoltam meg.
Egyre határozottabbá váltak tolásai és nyögéseink is felhevültek. Szinte teljesen egyszerre élveztünk el. Mellkasomra borult és ott egyenlítette ki szívverését.
- Ez megint jó volt. - suttogta fel.
Nagyot sóhajtottam és inkább csak rámosolyogtam Harold-ra. Felöltöztünk pizsibe, majd a konyhába mentem egy kis tea elkészítésére.
- Szóval Niall és te. A múltkor dugtatok? - pattant le a lépcsőről Hazz, és megtámaszkodott a konyha pulton.
- Nem tartozik a bátyámra. A szexuális életemről beszélsz.
- Kijavítalak. Nem tartozna rám, ha nem lennék részese a szexuális életednek. Szóval lefeküdtetek vagy nem?
Igaza van.
- Igen le feküdtünk! - sóhajtottam fel és kortyoltam teámból.
- Jobb mint én?
Farkas szemet nézett velem. Erre nem tudok válaszolni. Igen, jobb. De ha ezt elmondom, vagy én, vagy Niall meghal. Hiszen Mr. SexIsten Harry Styles-ról beszélünk. Ha Ő nem jó valamiben szex terén kiakad.
- Válaszolnál végre? - felnevetett és kikapta a kezemből a bögrémet.
- Igen. Jobb volt. De csak egy kicsivel.
Próbáltam enyhíteni a helyzeten az utolsó mondatommal.
- Nagyobb neki? Vagy valamit máshogy csinál?
Köpni nyelni nem tudtam. Nem szokásom a méretekkel foglalkozni.
- Romantikusabb. Tudod ha valaki szerelmes és úgy szexel az más, mintha lefekszik valakivel csak úgy vágyból.
- Oh. Akkor ezen változtatnunk kell legközelebb.
Szemem felcsillant. LEGKÖZELEBB?
- Lesz legközelebb? - kérdeztem meg. Olyan lehettem, mint amikor az apuka elviszi kislányát a vidámparkba, és a nap végén azt mondja...még visszajövünk!
- Nyugalom van kicsi lány. Nem akarom, hogy most azonnal elélvezz a gondolattól. - kacsintott rám és magára kapta Perrie rózsaszín papucsát.
- Harry....úgy nézel ki abba a bolyhos papucsba, mint egy buzi. - röhögtem ki.
- Az vagyok! Talán baj? - játszotta meg magát.
Haját csajosan eltűrte és keresztbe tett lábakkal foglalt helyet a kanapén. Körmeit nézegette.
- Húgocska? Itthon van a pink lakkod? - rezzenéstelen arccal kérdezett. Rám pedig a röhögőgörcs tört.
- Nincsen. Hála az égnek nincsen.
Lekuporodtam mellé a kanapéra. Kártyáztunk és életemben először én nyertem. Örömtáncom eljárása után, megnéztük a Fogadom-ot.
Egyfolytában Niall járt az eszembe. A szomorúbb részegen bőgtem. Majd a film végén írtam egy sms-t. "Szeretlek Nialler. Hiányzol. Várom a holnapot. " Nem vártam rá választ, hiszen késő este van. De mégis kaptam..."Imádlak Patrice. Nagyon várunk. Anya már tűkön ül."
Mást nem írtam inkább. Pedig egy regényben összefoglaltam volna, mit is érzek iránta.
- Te tényleg szereted. - mosolygott rám fel bátyám.
- Igen. Tényleg. - bólogattam mosolyogva, mint valami bolond pszichopata.
- Aranyosak vagytok együtt egyébként. Remélem nem töri össze a szíved. Mert akkor én a képét töröm össze. - nézett keményen maga elé.
- Örökre mellette leszek. - leheltem halkan a szavakat.
- Remélem!
Eleinte külön akartunk aludni. De én Niall nélkül nem tudtam. Legalábbis ezzel nyugtattam magam és nem azzal, hogy Harry-hez akarok bújni. Aztán végül, kikászálódtam ágyamból és mint valami hét éves kis félős kislány benyitottam Harold-hoz, aki éppen tv-zett.
- Mit szeretnél? - kérdezte meg. Derekáig be volt takarva, tarkójánál össze volt vonva keze és valami vígjátékot nézett.
- Nem tudok aludni. - amint kimondtam rájöttem elég hülyén hangzik.
Hazz felnyitotta a takaróját és megveregette maga mellett a helyet. Mosolyával meggyőzött és bebújtam mellé.
- Ugyanazt mondtad mint régen. Amikor 13 évesen esett az eső és megijedtél a villámlástól! Emlékszel még? - kérdezte miközben hajammal játszadozott.
- Emlékszem. - mosolyodtam el az emlékre.
A filmet én nem néztem, hanem elaludtam. Néha fel ébredtem bátyám nevetésére, ugyanis fejem mellkasán pihent. 

13. fejezet ~

*Patrice szemszöge*

Reggel a telefonom hangos zenéje keltett fel. Anya.
- Szia anyu. - köszöntem fel, kómás, rekedtes hangon.
- Hallottam beteg vagy kincsem! Holnap lenne egy családi vacsora a kertben, ha gondolod és ráértek gyertek el Harry-vel, és persze csak akkor ha jobban vagy. - hangja lány volt, megnyugtató és könny szökött a szemembe.
Milyen régen láttam!
- Ott leszünk! Ha jól tudom Hazznak sincsen semmi dolga. - suttogva beszéltem tovább, hiszen barátom még nagyban szundikált mellettem.
Kiléptem a puha ágyból, megnyújtóztam és csendes léptekkel távoztam a szobából. Kilépve hallani lehetett a nappaliban történő nevetéseket. Gyorsan leszaladtam és felfedeztem Harold csupasz fenekét. Kuncogni kezdtem mire bátyám megfordult.
- Jó reggelt húgi. - vigyorgott és közben magára vette kockás alsóját.
- Mi a francot csináltok itt? - kérdeztem hunyorogva.
- A srácokkal hülyültünk. Jókor jöttél. Eddig senkin nem volt nadrág, a bátyád hátsófelét pedig már amúgy is láttad. - kacsintott felém.
- Anya hívott. Holnap családi vacsi van és szeretné, ha mindketten ott lennénk. - tereltem el a témát, minél hamarabb.
- Ez az! Végre eltudok menni. Nincs semmi dolgunk ugye srácok? - fordította el fejét és göndör fürtjei lobogni kezdtek.
- Nincsen semmi dolgunk Mr. Formás Fenék. - röhögött fel Louis, aki éppen teáját szürcsölgette.
Bólintottam egyet, majd a konyhába battyogtam egy kis reggeliért.
A hűtőbe nagyjából semmit nem találtam, majd rájöttem, hogy igazából nem is vagyok éhes.
- Segíthetek? - kérdezte Harry, aki most lépett be a konyhába.
- Nem kell, megoldom...nem tudom miért szerelitek, mindig ilyen magasra a polcokat, hogy sose érjek el egy rohadt bögrét. - mérgelődtem és hopp, meg is van a bögre.
A tea elkészítése gyerek játék lett volna, ha nem fáj mindenem.
- Megcsinálom add ide azt a bögrét! - nyújtotta felém a kezét Harold.
- Nem majd én, mindent elintézek! - magyaráztam.
Harry kitépte a kezemből a bögrét lerakta a pultra, majd engem felkapva leültetett a bár székre.
- Ne mozdulsz meg! Világos?
Megforgattam a szememet és ráhagytam a teám elkészítését.

Kezemben a forró teával, léptem be a szobába, ahol Nialler még aludt.
- Drágaság! Itt lenne az ideje felkelni! - simítottam végig fehér arcán. Szája mosolyra húzódott, majd megvillantotta kék szemét.
- Hoztam fel teát. - adtam át neki a bögrét.
Nem kívánom a teámat se, szóval inkább igya meg Ő.
Miközben bekortyolta barátom a Hazza által kreált innivalót, megkérdeztem tőle, hogy lenne-e kedve eljönni velem a holnap családi party-ra, hiszen mégis csak a barátom és anyának is beakarom mutatni..nem mintha nem ismerné, de eddig csak Niall Horan volt a banda tagja,most pedig Niall Horan a banda tagja és Patrice Styles barátja. 
- Nagyon szívesen elkísérnélek, de meglátogatom anyut Edgeworthstown-ban. - ajkát lebigyesztette,miközben hozzám beszélt, majd tökéletes ajkát újra a bögrének érintette és megízelte a teát.
Ahogy ezt megfigyeltem, megnyaltam alsó ajkamat. Nagyot koppant az aranyos kutyás bögre a komódon. Niall egyetlen mozdulattal magára húzott és csókolni kezdett. Kisebb mosolyra húzódott szám, a hirtelen fellángolásától.
A nap nagy részét leginkább film nézéssel töltöttük.


*Másnap*

- Drágám nekem el kell indulnom. - hallottam meg Nialler lágy hangját, nagyot szippantottam a levegőből és beszívtam férfias illatát. Végig simított arcomon, majd puszit nyomott homlokomra.
- Felkelek! - kiáltottam fel, nevetve.
Lekísértem az ajtóhoz, fekete bőröndjét gyorsan az autójába hajította, majd vissza jött hozzám.
- Vigyázz magadra! Érezd jól magad. - ölelt át.
Mondatait elmém elraktározta.
- Te is ! Puszilom Maurát. - mosolyodtam el.
- Én is Anne-t! Szeretlek. - csókolt meg.
Az ajtójába ülve, intett egy utolsót, majd figyeltem ahogy eltűnik az autó az utca bal kanyarába.
Visszamentem a házba, ahol már mindenki nyüzsgött.
Zayn is meglátogatja a szüleit és Perrie is megy vele. Louis, Eleanorral megy Párizsba valami romantikus kiruccanásra. Liam pedig az újdonsült barátnőjével Ashley-vel tölti az egész hétvégét.
Tehát csak én és Hazz maradtunk a házba.
Mivel bátyám még aludt, gondoltam meg lepem egy kis reggelivel. A tojásrántotta pedig ideálisnak tűnt, egy jó kis tea mellé.
Beraktam Lana Del Ray albumát és a nyugalmas zenére, vertem fel a tojásokat. Közben néha énekelgettem is, sőt táncra is perdültem fakanállal. De melyik csaj nem kezd el táncolni, kedvenc zenéjére.

Elkészültem. A kaját tányérra tettem, a elkészítettem Harry kedvenc citromos teáját. Tálcára téve, lassan sétáltam fel a lépcsőn. Koncentráltam nehogy elessek. Benyitottam a faajtót és mindent ellepett a sötétség. Le voltak húzva a redőnyök. A ruhák szana-szét dobálva a földön feküdtek. Ha eddig nem estem el, akkor majd most..- gondoltam magamba,de szerencsére elértem Harold ágyáig botlás nélkül.
Hazz nyakig be volt takarva. Egy kisebb gombócba aludt a fal felé fordulva. Haja kócosan terült el a párnán.
- Itt az ideje felkelni. - simítottam végig hátán.
Felém fordult és elkapta kezemet. Ujjainkat összekulcsolta.
- Feküdj be mellém. Csak egy tíz percre. Kérlek. - hallatta meg velem rekedtes hangját.
- Ki fog hűlni a reggelid. - motyogtam.
- Csak tíz percet kérek, melletted. - szemét még mindig nem nyitotta ki.

A tálcát leraktam a földre és bekuporodtam bátyám mellé. Felé fordultam és néztem, ahogy arca mosolyba fordul. A gödröcskék megjelentek. Karját átdobta rajtam és mellkasára vont. Beszívtam a Harry-s fűszeres, férfias illatot. A pillangók a hasamba életre keltek. Nem úgy, mint Niall-nél, nála olyan más. Kezemet átvezettem Hazz testén, és vállánál megpihentettem. Csak feküdtünk. Mégis megigéző volt.

- Mi a reggeli? - kérdezte meg alólam Harold.
- Tojás rántottát csináltam és teát. - motyogta bele pólójába.
Kezét államhoz emelte és arca felé fordította. Tudtam mi következik. Feljebb másztam, Ő pedig felemelte fejét. Orra súrolta az enyémet. Csókja felpezsdítő volt. De könny szökött a szemembe. Szeretem Niall-t.
Hüvelyk ujjával letörölte a könnycseppet és rám mosolygott.
- Testvérek vagyunk és Niall-t úgysem érdekli mi van köztünk. - suttogta.
Butaság amit csinálunk, tisztában vagyunk vele, de valahogy a vágy erősebb, mint az eszem.
Csak bólintottam egyet. Felültem és felemeltem a reggelijét.
- Isteni! Mint mindig! - motyogta teli szájjal. - Mit veszel ma fel? - kérdezte rá utoljára.
- Fogalmam sincs. Van az a bordó ruhám, talán azt. - mosolyogtam fel rá.
- Akkor az én öltönyömhöz, bordó nyakkendőt veszek fel. - vigyorgott rám.
A kellemes reggel után, közös fürdés és együtt öltözködés következett.
Belebújtam vörös ruhámba, felvettem hozzá, a fekete cipőmet és fekete táskát választottam hozzá. Bordó körmöm és vörös rúzsom teljesen összhangba volt a szettemmel. Hajamat nem kellett begöndörítenem, hiszen alapból hullámos.
Lesétáltam a lépcsőn és ott vártam Harold-ot.
Ahogy a lépcső tetején állt, olyan  volt mint valami álom. Egy csodálatos mégis bonyolult álom. Lakk cipője, fekete öltönye és bordó nyakkendője, teljesen hozzám illett. Haja, mint mindig kócos volt és göndör, enyhén hátranyalva.
- Ez ma a mi tündérmesénk! - mosolygott rám, kezéből átnyújtott egy vörös rózsát, amit nem értettem, de elpirulva át vettem.
- A mi titkos tündérmesénk! - kacsintottam rá.
Mielőtt kiléptünk volna a házból csókot nyomott ajkamra.
Az autóba kellemes csend uralkodott, csak a CD-n éneklő Stevie Wonder hangja uralkodott.

Megérkeztünk a anyuékhoz. Már sötét volt, csak a világító lampionok látszottak, amiket a fákra, ereszre, erkélyre akasztottak. Gyertya fény világította meg a bejáratot. Harry kinyitotta nekem az ajtót és egy alig látható puszival illette meg arcomat. Kikászálódtam a csoda járgányból és bátyámba karolva, bebillegtünk anyuékhoz. Az egész család a kertben mászkált. Mindenki kezében pezsgős pohár. Akárkivel beszélgettünk mindenki Harry-t dicsérte. Tegyük hozzá, hogy már megszoktam.
- Csak úgy ragyogsz Pat. Mi van veled kislányom? - jött oda mellém anyu.
Szépen mosolyogtam rá.
- Szerelmes vagyok! - ejtettem ki szavaimat a számon.
- Oh! Na és ki a herceged? - kérdezett bele.
Herceg? A mai estém hercege Harold...de ezt nem mondhatom.
- Niall..és nem herceg! Ő szívem királya. - úgy beszéltem, mint a tinipicsák, akik azt hiszik megtalálták a Nagy Őt.
- Annyira örülök. - ölelt át anya.
- Hát még én. - fújtam ki a levegőt és mosolyogtam fel.
Anya elment, mert nagybátyám szokásához híven a tóba akart fürdeni. Azt hiszem sokat ivott.
Megjelent még mindig tökéletes bátyám.
- Ma kifoglak engesztelni amiért, mindenki velem foglalkozik ma éjjel! Ha hazaértünk csak VELED foglalkozok, te pedig tűrni fogod. - suttogta fülembe.
Legszívesebben kézen fogtam volna és felrohantam volna vele, régi közös szobánkba. De nagy lett volna a kockázat, hogy a család benyit.
- Kicsinálsz! - suttogtam vissza.
Egy ideig el szórakoztunk, majd mikorra már mindenki elfáradt mi is haza vettük az irányt.
Harry szépen vezetett volna hazáig, de nem vagyok a türelmes típus. Kezemet végig simítottam combján, amitől álla és karja is megfeszült. Erősen szorította a kormányt, majd a piros lámpánál lelökte kezemet.
- Mondtam! Ma csak én kényeztetek! - bámult rám.
Kissé hülyén éreztem magam, mert én szeretem nézni, ahogy élvezi amit nyújtok neki. De ha nem...hát nem.
Megérkezve erősen csaptam be az autó ajtaját, és kézen fogva Harry-t szinte rohantunk be a lakásba.
Vadul csókolt, derekamba viszont gyengéden kapaszkodott. Benyúlt a bordó ruha alá, és végig simított a combomon. Nyakamat gyengéden csókolta, percekkel később pedig vadul harapta.
A kettős érzés, hogy vad volt aztán gyengéd, egyre inkább beindított.
A lépcsőn esdekelve, csókunkat nem megszakítva mentünk fel a szobájába.
Ledöntött az ágyra és





5 megjegyzés, 2 feliratkozó után folytatom ;)
Pez

12. fejezet ~ (+18)

*Niall szemszög*

A film végére elaludt, így hát leállítottam a videónkat és én is bebújtam mellé az ágyba. Gyengéden átkaroltam és egyik karjával rögtön megfogta kezemet. Imádom. Beleszerettem. 
Az éjjel közepén hangos nyögdécselésre ébredtem, ahogy felnyitottam szemem észrevettem barátnőm izzadt homlokát és azt, ahogy fejét jobbra-balra forgatja miközben, hangot ad ki magából, aztán szeméből könny csordult ki és úgy döntöttem felébresztem.
- Drágaság!? Ébredj fel! Csak rossz álom! - mondogattam neki, miközben karját simogattam.
Pillanatokon belül felfigyeltem zöldes barna, könnyes szemére. Fejét felém fordította és sírva magához ölelt.
- Itt vagy! - hajtogatta egyfolytában. Ahogy magához ölelt éreztem, hogy teste a szó szoros értelemben forró.
- Jól érzed magad? - kérdeztem meg tőle és kitűrtem izzadt haját az arcából. Megtörölte könnyes szemét és orrát, majd felnézett rám.
- Minden rendben van. - rekedtes hangon, aprócska mosoly mellett szinte csak lehelte a szavakat.
- Elmegyek a lázmérőért! - mosolyogtam fel rá, és elakartam szaladni a konyhába a lázmérőért, de Patrice elkapta a csuklómat.
- Menjünk együtt ! - mondta ijedten.
Lemerem fogadni, hogy benne voltam a rémálmában. Kezemet megfogta és együtt indultunk le a lépcsőn. Lehuppant a kanapéra én pedig gyorsan elmentem a mérőért. Visszaérve, leültem Pat mellé és megmértem a lázát.
- Mit álmodtál? - kérdeztem meg mélyen a szemébe nézve.
Tekintetét újra könny borította el, majd letörölte azokat mielőtt kifolytak volna.
- Elraboltak és megakartak ölni. De tudom, hogy butaság.....- motyogta kipirult fejjel.
- Itt vagyok és megígérem soha nem fognak elvinni! - nyugtatgattam meg, majd kivettem a lázmérőt és rápillantottam a kijelzőre.  - 39,4. Hozok neked vizet, ne menj sehova. - kacsintottam felé és elszaladtam a konyhába. Felkaptam a lázcsillapítót és egy poharat tele töltöttem hideg vízzel, mire visszaértem. Patrice sírt.
- Hoztam ilyen izékat...szedd be! - motyogtam egy ásítás közepette. - Ne sírjál...mi a baj? 
Nagyot kortyolt a vízből és lenyelte a gyógyszert, nagyot sóhajtott.
- Bassza meg Niall Horan...én beléd szerettem.....- felnevettem a káromkodásán.
- Neked nem tesz jót ha lázas vagy. - röhögtem fel. - De én is nagyon szeretlek. 
Felkaptam karjaimba és meglepetten nézett rám. Felvittem vissza a szobába. Leültem az ágyba de ölembe hagytam Pat-et, nyugisan szundított el, majd befektettem az ágyba és mellé bújtam.


*Reggel Niall szemszöge*

Felébredve Patrice-t nem láttam magam mellett.
- Patrice? - kérdeztem fel, a válasz pedig a fürdő szombámból jött.
- Ne gyere be! - kiáltott ki. 
Hangjából kihallatszott az aggodalom. Gyorsan pattantam ki az ágyamból és lenyomtam a kilincset.
- Engedj be! 
- Nem...nem jöhetsz be! Így nem láthatsz! 
- Patrice Styles...most azonnal nyisd ki azt az ajtót. - erősen kezdtem ütögetni az ajtót, de barátnőm még mindig nem nyitotta ki,ekkor jutott eszembe a szekrényben lévő pót kulcs.
Benyitottam és fájt látnom barátnőm sápadt mégis izzadó arcát, haja kócosan állt minden felé, és a wc mellett térdelt.
- Nem megmondtam, hogy ne gyere be? - takarta el fejét a kezével.
- De mondtad....csak éppenséggel leszarom, mert segíteni akarok! 
- Ne nézz rám, mert úgy nézek ki mint egy darab szar. - gügyögte keze mögül.
Apró kezét eltettem az arcától és bele néztem zöldes szemébe.
- Gyönyörű vagy, még így is. - mosolyogtam rá és puszit nyomtam homlokára.
Halkan kuncogott fel. 
- Mi folyik itt? - lépett be Louis a szobába.
- Patrice eléggé szarul van. - mutattam rá barátnőmre.
- Mi a baj Tündér? - kérdezte meg egyik legjobb barátom Pat-et. Leguggolt mellénk és csak bámulta az eléggé beteg leányzót mellettem.
- Nem tudom...hánytam. - mondta teljesen természetesnek véve Patrice.
- És ezt csak így? Jobb lesz ha orvoshoz viszünk! - motyogta Lou.
- Ne csak orvoshoz ne! Könyörgök! - tette össze két kezét barátnőm.
- Jó..kérlek Louis csinálj egy kancsó teát! - küldtem ki barátomat, felemeltem barátnőmet és az ágyra fektettem, felé hajoltam, hogy csókot nyomjak ajkára de mellkasomnál eltolva, megakadályozta a közelségemet.
- Mi a baj? - kérdeztem és összevontam szemöldökömet.
- Egy nem akarom, hogy elkapd, kettő az előbb hánytam...- pirult el Pat arca.
- Nem érdekel. 
Elvettem barátnőm apró kezeit a mellkasomról és csókot nyomtam ajkára, derekán pihetettem tenyeremet, majd felfedező útra tértem és toppja alá csúsztattam be kezemet.  Ahogy már másodszorra simítottam végig a területen, Patrice a számba nyögött, amitől én eléggé beindultam. 
Gyorsan felkeltem és Pat értetlen tekintetével találkoztam össze, az ajtóhoz rohantam és gyorsan bezártam, ekkor pedig a csodálatos leányzóm nevetésétől lett hangos a szoba. Vissza térve mellé, ráültem csípőjére és onnan csókoltam tovább, keze megtalálta pólóm alját és egy gyors ütemben letépte rólam, én is nem éppen könnyes búcsút vettem, a fekete topptól. Csodálatos mosolyától és gyönyörű szép zöld szemeitől teljesen elvesztettem az eszemet, de még mielőtt elmélyedtem volna a smaragdzöld tekintetben, fordított helyzetünkön és most már az Ő lábai vették körül csípőmet. Kezét végig vezette felsőtestemen, én pedig óvatosan markoltam meg derekát. Ujjammal megtaláltam a fehérneműjének szélét és aprót rántottam rajta, mire Patrice arca rózsaszín színűre változott és megemelkedett rajtam egy kicsit, így megtudtam szabadítani a számomra már kellemetlen ruhadarabtól, Ő sem tétlenkedett így alsónadrágomtól másodpercek alatt megszabadított.
Patrice nyakamnál csókolt meg majd mellkasomon haladt egyre lefelé, ágyékomnál tartott éppen, amikor is kopogást hallottunk meg az ajtótól. Patrice felkapta a fejét rólam, és rám nézett. Elkapta a mellettem lévő takarót, majd magára csavarta és az ajtóhoz tipegett, csak hallottam ahogy kattan a zár és az ajtó nyikordul.
- Szia húgi meghoztam a - nagy csend - a teát. - hallottam meg Harry rekedt hangját. 
- Uh, köszönöm. - felnézve az ágyról láttam Harold értetlen tekintetét, és ahogy Pat átveszi a tálcát, az ajtó csak épp, hogy ki volt nyitva.
- Látom jobban vagy! Ti....most....éppen? - habogott össze-vissza.
- Jobban..- mosolyodott el Pat, miközben rám pillantott, majd vissza nézve bátyjára becsukta az ajtót.
- Köszi a választ. - röhögött fel, most már az ajtó mögül Hazza.
Patrice lerakta az asztalra a tálcát, és rám nézett.
- Mondd, hogy nincs kedved teázni. - mosolygott rám és ledobta magáról a takarót. Olyan volt, mint valami el gyepert szex film egyik ultra vagáns jelenete, és erre valószínű Ő is rájött, mert nagyot nevetett. Feltérdeltem az ágyon és magamhoz húztam szexistennőmet. Karját nyakam körül fonta körbe és ujjai a szőke tincseim közt köröztek,kezemmel végigsimította gerincén, közben pedig hátra dőltem. A lány akit már évek óta szeretnék magam mellett tudni, most itt fekszik rajtam teljesen meztelenül, és szíve, lelke, teste, mindene az enyém. 
- Szeretlek. - mondtam bele szájába, Ő pedig feljebb emelte fejét és a zöld szempár, kék szemembe fúródott. 
- Én is...- mondta ki. 
Közénk nézett és szeme felcsillant, ahogy farkamra tekintett, kissé talán elpirultam. Miközben felnézett rám és elbűvölt szemeivel, keze megtalálta a Kincsemet, és a váratlan érintéstől hatalmasat nyögtem. Száját harapdálta, ahogy én éppen keze között élvezek el. Orgazmusom eredményét, hasamról, lenyalta én pedig elkerekedett szemekkel néztem, hogy mit hozott ki belőlem perceken belül.
- Ezek a szemek egyszer megfognak engem ölni Patrice Styles. - lihegtem és felülre kerültem, újra. 
Végig pásztáztam forró testén,ebben a pillanatban nem érdekelt, hogy a láztól vagy a vágytól forró-e teste. 
Kíváncsi voltam, vajon feltudnám-e használni az Ő trükkjeit, így hát mélyen belenéztem szemébe és nagyon úgy tűnt el is veszett benne, ujjammal csiklóját kezdtem ütemesen dörzsölni, Patrice pedig hátradöntött fejjel élvezte amit nyújtok neki, idővel később egyik ujjamat dugtam fel neki, egyszer csak felnézett rám.
- Niall Horan nem vagyok már szűz....!! - kiáltott fel, nyöszörögve. Nevetnem kellett türelmetlenségén, de felnyomtam neki még egy ujjamat, majd még egyet. A nyögései egyre hevültebbek lettek és egyre hangosabbak, kezdtem úgy érezni az egész ház hallani fog bennünket, de nem érdekelt.
- Niaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaall! - kiáltott fel orgazmusa közepén Pat. 
Barátnőmből kikelt a kisördög és rám vetette magát, vadul csókolt és nagyon tetszett, hogy abszolút nem volt finomkodó. Körmével végig karmolt derekamon és már most éreztem, hogy ennek bizony nyoma marad, viszonozva a megjelölését, nyakára tapadtam. Szívni kezdtem és aprócskát bele is haraptam. Újra készen álltam, és barátnőm lassan rám helyezkedett, felnyögött, ahogy teljesen rám ült. Ujjamat derekába mélyesztettem és még jobban imponáltam a csípő mozgására. Haja csodálatosan omlott végig testén, és nem bírtam megállni, hogy ne húzzam meg egy kicsit. Hátra nyúlva elértem göndörödő hajtincsét, és kissé meghúzva feje teljesen hátra döntődött. 
Egyre lomhábbak lettek mozdulatai, így újra én lehettem a főnök. Óvatosan ráfeküdtem testére és könyökömön megtámasztottam magam. Most kevésbé voltunk vadak, sokkal inkább szenvedélyesek voltunk, romantikusak,de rágyorsítottam egy kicsit a tempóra.
- Niall...én már nem bírom túl sokáig...- lihegte.
- Shhhhhh...én sem! - nyöszörögtem.
Szinte egyszer ragadott el minket az orgazmus, ami még gyönyörűbbé tette az első szeretkezésünket. Mellén egyenlítettem ki levegő vételemet és hallgattam az Ő egyre megnyugodó szívveréseit. 
Felkelt alólam én pedig felültem az ágyon. Lassan sétált el az íróasztalig, megállva előtte magára vette francia bugyiját.
- Most már van kedved teázgatni ? - kérdezte nevetne. 
Magamra vettem alsónadrágomat és amíg én a bögrébe töltöttem a teát, Pat felvette a toppját. Átnyújtottam neki a bögrét és egyszerre kortyoltunk bele, majd egymásra mosolyogtunk.
- Ez igencsak kihűlt. - nevettem fel. 
Magamhoz húztam egy csókra, majd kisétáltunk a szobából a konyhába. Mindenki ott ült, éppen beszélgetve.
- Nagyon jól áll neked a most lettem megbaszva haj. - kacsintott rá Louis, Patrice-re, akinek arca tűz vörös lett és gyorsan hajához kapott.
Mikróba tettem a teát, miközben hallgattam a cinkeléseket.
- Oh Niall...ne hagyd abba..- dugta meg a párnát Zayn.
- Ilyet nem is mondtam. - tette csípőre a kezét barátnőm, nekem pedig nevetnem kellett.
- Ezekkel a szemekkel megfogsz ölni egyszer Patrice Styles. - utánozta szavaimat Perrie.
- Már nem azért de ti miért nem basztok egyet inkább, mint hogy a mi akciónkat hallgatjátok? - tette fel a kérdést Patrice. Eddig bírtuk. Mindannyiunkból feltörekedett a nevetés. 
- Niall Horan nem vagyok már szűz!! - játszotta el saját húgát, Harry.
Jókat mulattunk magunkon. 
- Menjünk vissza! - kapaszkodott meg kezembe Patrice, miközben mindkettőnknek meg volt már a teája.
- Oh ráadás menetet szeretne a pici lány? - húzogatta a szemöldökét Liam.
Már nem figyeltünk oda, a cinkekre. Ujjainkat összekulcsolva igyekeztünk fel a szobába.
- Melyik filmet nézzük meg? - kérdeztem miközben egyik kezemben a Titanic volt a másikban pedig a Másnaposok. 
- Nekem mindegy. - rántotta meg vállát a török ülésben ülő, teázgató barátnőm.
Betettem a Titanicot, s bár ki nem állhatom ezt a filmet, Pat-tel jó móka volt végig nézni. 

5 megjegyzés és 3 feliratkozó után jön a következő rész ;)
Pez

A blog első díja

Hát nagyon örülök, hogy megkaptam a Trouble In My Life első díját, amit leginkább egyik olvasómnak köszönhetek.
Nagyon szeretem olvasni, ahogy leírjátok, hogy szeretitek amit csinálok. Ha esetleg további kérdésetek lenne, a blogokkal kapcsolatban akkor az Ask - omon tegyétek fel a kérdéseiteket én pedig, perverzen illetve teljesen komolyan válaszolok rájuk. ;)
Pez

Szabályok:
- Írj le 11 dolgot magadról.
- Írj 11 kérdést.
- Küldd el 11 embernek.

11 fontos dolog rólam.
1. Nagyon szeretnék Londonban élni.
2. A bandából a kedvencem Zayn, de az összes többi fiú is a szívem csücske.
3. Sohasem akarok felnőni.
4. Általában perverz fantáziámmal szoktam felvidítani a barátaimat.
5. Szeretek zenélni és énekelni.
6. 11 éve aerobikozok és szerintem sohasem fogom abbahagyni :)
7. Jelenleg gitározni tanulok, kevesebb-több sikerrel.
8. Imádom a barátaimat. :) x
9. Van egy Harry nevű kiscicám.
10. Imádok perverz blogokat írni, de ezt gondolom észrevettétek ;)
11. IMÁDLAK BENNETEKET OLVASÓK, EGYTŐL EGYIK MINDENKIT ! :) CSÓKOLOK MINDEN OLVASÓT AKI MOST EZT OLVASSA.

11 kérdés, amire válaszolnom kell :)

1.Ki a példaképed? -  Példaképem Perrie Edwards és Eleanor Calder.
2. Sportolsz valamit? - Igen, 11 éve aerobikozok.
3. Melyik az a film amin mindig elsírod magad? - Nagyon sok filmen sírok, általában az összes romantikuson, de ha választanom kell akkor Titanic :'( <3
4. Melyik könyvet olvastad utoljára? - Szerintem nem meglepő ha azt mondom, A Sötét Ötven Árnyalatát. ;)
5. Voltál már külföldön? - Nem...de jövőre GO LONDON!
6. Haragtartó vagy könnyen békülő típus vagy? - Könnyen békülő.
7. Ha nyernél a lottón, mire költenéd a pénzt? - Először is vennék egy hatalmas házat Londonban, aztán lenne két autóm, és One Direction koncertre mennék Enikővel és Judittal :))
8. Hova jársz suliba? - Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola
9. Ki a legjobb barátnőd? - Enci, Nilla, Bianka
10. Mit gondolsz létezik fiú-lány barátság? - LÉTEZIK!
11. Hiszel a szellemekben? - Nem igazán hiszek bennük.

11 kérdés.
1. Ki a kedvenc női énekesed.
2. Kire gondolsz esténként? ;)
3. Mi a kedvenc perverz filmed?
4. Van valami háziállatod?
5. Kedvenc étel/ital?
6. Szex a fürdőben, vagy inkább az ágyban? ;D
7. Kedvenc számod?
8. Szoknya vagy nadrág?
9. Szerelmes vagy most?
10. Hol élsz?
11. Szoktál kacsintgatni?

Akiknek a díjat küldöm ;)
http://drugsandmistakes.blogspot.hu/
http://181dke.blogspot.hu/
http://rosszatakarom.blogspot.pt/
http://misstroubleinmylife.tumblr.com/
http://tcrlarrystylinson.blogspot.hu/
http://whereiwentwronglife.blogspot.hu/
http://ejcfashion.blogspot.hu/
 http://zarrylove.blogspot.hu/
http://1dsexualfrustration-hungary.tumblr.com/
http://darkfanfictionhu.tumblr.com/
http://sinister-hu.tumblr.com/

11. fejezet~

- Miért tetted? - kérdeztem, keresve a szempárját.
- Mert szeretlek. - motyogta halkan.
Felé hajoltam, mire elmosolyodott. Ajkammal puszit adtam arcára. Mire Ő felsóhajtott, fáradt kezét a nyakamba akasztotta és újra lehúzott magához. Nem az arcomra pályázott. Ajkamat a sajátjára tapasztotta. Újra feltámadt bennem az iránta érződő vágy. Nem akartam mást érezni, mint száját, az enyémen. Nyelve utat tört számba és keringőre hívta nyelvemet. 

Nem bírtam magammal, de őszintén szólva nem is akartam. Belemarkoltam húgom hajába, mire Ő számba nyögött és kezét végig símitotta a gerincemen. Felbátorodtam és nyakát szívtam volna, ha nem kiált fel. 
- Ne haragudj...de fáj. - lihegte Patrice.
Mekkora tuskó vagyok...itt fekszik a testvérem kórházban én meg mintha minden rendben lenne, letepertem. 
- Inkább te ne haragudj suttogtam. 
Csak ingatta a fejét, hogy nincsen semmi baj. Niall visszatért hozzánk, és elengedtem Pat kezét, helyette pedig rögtön az ír keze vette át a helyemet.
- Jól van kincsem? - kérdezte a szöszi.
Az irigység és a féltékenység uralta át testemet. Patrice mosolygóan és csillogó szemekkel bámulta Niall-t, rám sosem nézett így, olyankor amikor rám néz csak a vágyat látom szemében. 
- Minden rendben van. Ne aggódjatok már! - nevetett fel, de amint feljebb akart ülni felszisszent és inkább újra hanyatt dobta magát az ágyon.
- Nem akarom többé látni Son-t! - törtem meg húgom és szöszi szemezését, végre rám szegezte Pat is a tekintetét. - Undorító amit csinált! 
- Ne beszéljünk róla kérlek szépen. - nézett rám könyörgő tekintettel a hugim.
Megértem, hogy nem akar róla beszélni! De legalább egy pillanatra rám figyelt.
- Én most megyek...! - keltem fel a helyemről, azt vártam, hogy majd Patrice azt mondja "Kérlek ne menj még...de helyette nem ez történt" 
- Rendben. Csókollak bátyus. - vetett felém egy somolygást, nyomtam egy puszit homlokára és kiléptem.

*Patrice szemszöge*

Amikor felkeltem és Niall fogta kezemet egyszerűen boldog voltam. Örültem, hogy Ő fogja a kezemet és nem Harold. Azt hiszem beleszerettem Niall-be, a gyönyörű kék szemeibe, a szőke hajába, az ír akcentusába, a mosolyába, az érintésébe. Vele akarok lenni! Amikor a többiek elmentek és csak ketten voltunk Harry-vel, nem kellett volna az a csók. Egyáltalán nem kívántam, sem Őt sem a csókját. Ezért toltam el magamtól, nem fájt semmim, csak szimplán nem akartam az egészet. Szerencsémre barátom visszajött és újra mellettem volt. Őszintén be kell vallanom zavart Hazza itt léte és vártam, hogy elmenjen.

- Szeretlek. - mondtam, ahogy bátyám elhagyta a szobát. Nagy vigyor jelent meg szőkém arcán, és szemei is egyre szebben ragyogtak.
- Én is téged! Örülök, hogy jól vagy. - mondta, miközben hüvelyk ujjával, köröket rajzolt kézfejemre. Ránéztem összekulcsolt ujjainkra és elvigyorodtam magam. 
Csak néztük egymást mosolyogva, nem csináltunk semmit. Mégis többet jelentett ez számomra, mintha bárki mással, bármi mást csináltam volna.
Már későre járt és szemem is gyakrabban csukódott le.
- Aludnod kéne! - kelt fel helyéről barátom.
- Ne kérlek ne menj el!!! - hadartam gyorsan és erőt vettem kezemen, hogy megszorítsam az Ő kezét.
- Eszem ágában sincs elmenni. Lefekszek a másik ágyra. - bicentett az szomszédos üresen álló ágyra.
Megnyugodva engedtem el tenyerét és mielőtt elnyomta volna az álom, csókot nyomott ajkamra.
Ágyára vetette magát és nézte, ahogy elalszom.

*Másnap reggel*

A nap enyhén beszűrődött a kórtermemben. Felnyitottam a szememet és megláttam a nővérkét.
- Hogy érzi magát hölgyem? - kérdezte barátságosan.
Felültem és már csak tompa fájdalmat éreztem fejemben.
- Sokkal jobban. - mosolyogtam fel rá. Körbe néztem a szobába és nem találtam sehol a hercegemet. 
- Az urat keresi? Reggeliért ment. - nyugtatott meg a nő.
- Köszönöm szépen. 
Hamar végezett a kivizsgálásommal és távozott is. Magamhoz kaptam a párnát, amin Niall aludt és magamhoz öleltem. Lehet azt mondod beteges vagyok..de ez nem igaz, csak szerelmes, őrülten szerelmes.
Kopogást hallottam meg, és vártam, hogy belépjen a szöszim. Helyette barna, fürtös bátyusom lépett be, kávéval és sütikkel a kezében.
- Szép jó reggelt hercegnőm. Hoztam neked reggelit! Jól aludtál? - motyogta miközben becsukta maga mögött az ajtót.
- Jó reggelt Harry. Jól. - vettem nagy levegőt.
Hercegnőm? Reggeli? Itt valami nem stimmel...azt hittem tisztáztam Harolddal, hogy nem szeretnék tőle semmit.
- Valami baj van? - kérdezte meg nagy szemekkel.
Lehunytam a szememet és elmondtam mi is nyomja a lelkemet.
- Én szeretem Niall-t, Harry. Én nem szeretnék tőled semmit sem! Csak a testvéri szeretetre van szükségem és, hogy olyanok legyünk mint régen! 
Lehuppant az ágyamra, és letette a tálcát a mellettem lévő komódra.
- Én sem akarok többet tőled! Csak a húgom vagy..és ezt elfogadtam, hogy helyettem Niall-t szereted. 
- Nem Harold...pont erről beszélek, én nem helyetted szeretem Niall-t, hanem téged nem úgy szerettelek sohasem, ahogy most Őt. - ahogy ez elhagyta számat, könnybe borult a szemem. Fájt kimondani és neki is fájt hallani, hiszen az Ő zöld szemét is könny borította el. Magam sem értem mit mondtam az előbb, sőt arról sincsen fogalmam, hogy mennyire volt igaz, hogy nem éreztem iránta semmit.
- Megértem. De most egyél! - letörölte szemében lévő könnyeit és gödröcskés mosolyát felém villantotta.
- Nem vagyok éhes.- töröltem meg könnyes arcomat.
- Pedig a kedvencedet hoztam frappuchino és muffin, de akkor ne edd meg, pedig belül málnás és ét csokis...isteni. 
Végül addig incselkedett, amíg ki nem kaptam a kezéből a finom ételt.
- Tudtam én, hogy megeszed. - húzogatta a szemöldökét.
Belépett Niall.
- Tündérke, hát feleltél! Hoztam neked én is reggelit...de ahogy látom Hazz beelőzött. - forgatta meg szemeit, miközben rám mosolygott.
- Nem baj, azt is megeszem. - mondtam miközben barátom puszit nyomott arcomra.
- Az előbb még enni se akartál, most meg magadba tömsz egy vagon kaját. - nevetett fel Harold.
- Mert megkívántam Niall-t...mármint a kaját amit hozott. - törtem el a hajamat pirosló arcomból.
A fiúk csak nevettek és sztorikat meséltek miközben falatoztam a tojásrántottából. 
- Szerintem most megyek, mert segítek Lou-nak. Hello Pat, szia Niall . - köszönt el Harry és kilépett a szobából.
Ránéztem a szőke hercegemre és közelebb húztam magamhoz kockás ingének, gallérjánál fogva. Csókot nyomtam ajkára, majd belenéztem mély kék szemébe. Mosolya elragadó volt, mint mindig.
- Mikor mehetek haza? - kérdeztem meg tőle, olyan hangsúlyban mintha valami idióta lennék.
- Az orvos szerint még ma este, de megfigyelés alatt kell lenned és velem kell aludnod! 
- Szóval az orvos azt mondta, hogy hazamehetek ma ha veled alszok? - nevettem fel.
- Pontosan, ezt mondta én is furcsálltam, de amit a szabály az szabály. - vigyorgott Ő is.
Az egész napot a fehér falak között töltöttük, a kórteremben lévő tv-n néztük a Szerelmünk Lapjait, ami a kedvenc filmjeim közé tartozik, de eddig csak egyedül volt alkalmam nézni. 
Este hat óra fele, megérkezett Zayn és Perrie, akik hoztak számomra ruhát, hogy legyen mibe haza mennem.
- Jól vagy Manó? - kérdezte Pezz.
- Igen. Minden rendben van. - mosolyogtam rá, majd magamra hagytak és felöltöztem. Sokkal kényelmesebb volt, mint a kórházi köntös. 
- Mehetünk!! - léptem ki végre a fehérség poklából, egyenesen a folyosóra.
Zaynie vezetett hazáig, Niall és én pedig egymáshoz bújva ültünk hátul.
Hazaérve, mindenkit megleptem jelenlétemmel, nem gondolták volna, hogy ilyen hamar hazaengednek.
- Uramisten...te máris itthon? - kapott fel Eleanor.
- Igen. - vigyorogtam rájuk.
Aztán rögtön eltűnt a mosolyom, amikor Harold kisétált a mellette álló boszorkánnyal. Haja ugyanolyan szőke volt, ugyanaz a ruha volt rajta amiben tegnap volt. Igen, Sonja állt mellette. Elkapott a hányinger és szédülni kezdtem.
- Te mit keresel itt? - kérdezte Niall idegesen.
- Harry-hez jöttem és semmi közöd nincsen hozzá. - mondta iszonyatosan bunkó stílusban
- Na állítsál magadon hülye ribanc! Elegem van belőled..egyik napról a másikra itt voltál az életemben és el is szúrtad. Megfenyegettél és akkor beállítasz újra miután minden megtörtént, mintha mi sem történt volna. Ne tudd meg mennyire gyűlöllek te idióta kurva. - ordítottam rá. Jól esett kiadni magamból ami bennem van.
- Szerintem neked kéne állítanod magadon, mert még valakinek baja eshet Mrs. Én Vagyok Harry Húga..! 
Elöntött a düh, és megtéptem a tejföl szőke haját.
- Még egyszer berakod a lábad ebbe a házba, az egyetlen akinek baja esik te leszel. Világos voltam? - kiabáltam rá. Kissé megijedt, és a többiek is furcsállották a reakciómat, mert én nem igazán vagyok az a kiabálós és ideges típus.
- Értettem, csak most már engedj el. 
- Távozz innen! - mutattam rá az ajtóra, végig néztem ahogy kisétál az ajtón, mire megfordultam a többiek tapsoltak.
- Ez szép volt! Esküszöm még én is megijedtem. - röhögött Louis.
Be sétáltunk a nappaliba és estig meséltem, hogy mi is történt teljesen pontosan tegnap, amikor egy kissé megszédültem a kanapén és fejem, barátom vállán pihent meg.
- Jól vagy? - pattant fel helyéről Liam.
- Igen. De jól esne egy pohár víz. - motyogtam.
Niall átdobta rajtam a kezét és óvatosan simogatta hasamat. Iszonyatos gyorsasággal ért vissza Liam a vizemmel, amit gyorsan lehúztam.
- Biztos minden rendben vagy? Eléggé szörnyen festesz! - ült le mellém El és fejemhez emeltem a kezét.
- Szerintem neked lázad van! - kiáltott fel, majd eltűnt.
- Niall lázas! - röhögött fel Harry én is mosolyra húztam a számat és ujjaimmal körbecsavartam barátom ujjait.
Eleanor vissza jött és egy lázmérővel....
- 38,9 atya ég, tényleg lázad van. - mormogta barátosném.
- Azonnal ágyba kell vinni és pihennie kell.  - állt fel Perrie és felakartak karolni.
- Lányok, nem a lábam tört el csak egy kicsit szédülök.- nevettem fel, majd inkább átadtak Niall-nek, akivel egymásba karolva mentünk fel szobájába.
- Elmegyek a pizsimért. - habogtam.
- Nem mész sehova! Majd én elmegyek érte, csak mondd el hol van! - mosolygott rám.
- A szobámba, a bőröndömben. 
Rögtön el tűnt és nagy sietséggel indult meg a szobámhoz.

*Niall szemszöge*

Nagyon megijedtem, amikor Patrice a vállamra hullott. Aggódok érte, az ember nem lesz egyik percről a másikra lázas. Befutottam Pat szobájába és matatni kezdtem a bőröndjében. Mindent találtam csak a pizsije nem akadt a kezembe, valamibe beakadt az ujjam és pirult fejjel húztam ki, mikor is észre vettem barátnőm egyik fekete csipke tangáját lógva mutatóujjamon. Lassan tettem le és csak néztem az anyagot, majd inkább felkaptam egy kék toppot, és egy fekete francia bugyit és már indultam is VOLNA vissza, ha nem veszek észre még valamit abban a bőröndben. Egy régi fénykép volt az. Egy csodálatos vörös keret fogta közre, még a London Eye-nál készült, csak állunk előtte én és Pat, egymásra nézve nevetünk, miközben felettébb közel vagyunk egymáshoz. Az emlék feltört bennem, teljesen tisztán emlékeztem a napra, amikor első nap Harry elhozta nekünk a húgát, hogy bemutassa nekünk. Azt hittük egy felettébb értünk rajongó csaj fog jönni, aki csak úgy tapadni fog ránk és alig lehet lerázni, és hogy majd alig várjuk, hogy elmenjen. De nem ez történt, megérkezett egy szép fekete autóval, leparkolt és becsöngetett, Harold kiment és felkapta Patrice-t. Puszit váltottak, majd bejöttek. Szépen bemutatkozott, hogy Ő kicsoda is és elmondta, hogy most először van Londonban. Sok mindent mesélt magáról és nem támadott le bennünket a bugyuta kérdéseivel, amelyeket az őrültebb fanatikusoktól kapunk, persze azokat sem bánjuk,de szeretem a normális rajongókat. Szóval nagyon jól elbeszélgettünk vele és úgy döntöttünk elvisszük Őt este és megmutatjuk neki London-t. Akkor történt, hogy elvittük a London Eye-hoz, ahol egymást lökdöstük és vattacukrot ettünk. Akkor készült ez a kép, amit egyébként Liam barátnője Ashley készített, de Ő most divatbemutatókon van. 
Felkaptam a fényképet is és vissza szaladtam a szobába. Patrice éppen felfedezte a szobám szegleteit, megvizslatta a falon lévő képeket, bekukkantott a szekrényembe. 
Éppen pirosló tekintetére léptem be.
- Ennyire rosszul vagy? - kérdeztem meg aggódva, miközben becsuktam az ajtómat.
- Nem..csak..semmi! - felnevetett és egy kicsit megnyugodtam, hogy minden rendben.
- Hát izé...nem tudtam miben alszol. Szóval felkaptam ezeket. - adtam át neki a toppot és a francia bugyit.
- Tökéletes. - mosolyodott el újra. - Mi van még a kezedben.
- Ezt...csak találtam a bőröndödben. - magyaráztam és meglóbáltam a fotót.
- A kedvenc képem. - mondta miközben a lábainkat kémlelte.
- Lehetnének új képeink, teljesen új emlékekkel. 
- Akkor ma csináljunk egy videót az estéről. -ajánlotta fel az ötletet. 
Bár feje még mindig eszeveszett forró volt, igazán jó kedvű volt. Bevetettem vele egy gyógyszert, majd megkerestem a kamerámat. Bekapcsoltam és szerencsémre teljesen üres volt a memória.
- Az egész életünket fel tudjuk venni, üres a gép! - kiabáltam be a fürdőszobába, ahol éppen átöltözött a barátnőm. Mivel még nem voltunk egymás előtt meztelenek, teljesen normális, hogy nem öltözünk/vetkőzünk egymás előtt.
Kilépett a fürdőből, barna haja lobogott, és csodálatosan simult rajta a kék topp, csodálatos alakja volt. Bekapcsoltam a kamerát és ráhelyeztem az egyik polcra, ahonnan az egész szobát belehet látni. 
Patrice azonnal odarohant hozzám és megcsókolt. Nagyon aranyos volt, ahogyan közben elmosolyodott. 
- Nézzünk filmet...te kiválasztod én meg hozok popcorn-t. - mosolyogtam rá és távoztam a szobából. De percek múlva már vissza is tértem a finomsággal.
- Na drágaság mit választottál? - kérdeztem miközben átkaroltam a derekánál fogva.
- A hogyan veszítsünk el pasit 10 nap alatt tökéletes lesz. - mondta röhögve.
- Szóval 10 nap után ki fogsz dobni? - kérdeztem meg én is nevetve.
- Téged? Soha! - kacsintott rám majd megcsókoltam.
Betettük a filmet, egy ideig csendben összebújva néztünk amikor egyszer csak fejemet eltalálta egy pattogatott kukorica és ijedtemben megugrottam, Pat persze nagyon nevetni kezdett.
- Igen? - kérdeztem, és közben én is megdobáltam egy pár darab finomsággal. Kacajaink betemették a terepet, majd Patrice-t magam alá gyűrtem és megcsókoltam. Keze fel-le járkált hátamon és önkívületlenül is csókunkba nyögtem. Pat mosolyogva nézett rám.
A film végére elaludt, így hát leállítottam a videónkat és én is bebújtam mellé az ágyba. Gyengéden átkaroltam és egyik karjával rögtön megfogta kezemet. Imádom. Beleszerettem.  


A következő rész 5 megjegyzés, 2 feliratkozó után várható egy szaftos Natrice-cel ;)) hozzátok össze :) 
Pez

10.fejezet~

Nagyon jól éreztem magam vele, igazán boldognak éreztem magamat. A romantikus filmek és párnacsata után, mellkasán aludtam el!


*Másnap reggel*

Felébredve elszörnyedve néztem a szétszakadt párnákat, amely tollai mind a földön hevertek egy új szőnyeget megteremtve a padlón. Szőke barátom engem nézett csodálatosan kék szemeivel és még kómásan is mosolyt csaltam arcomra.
- Jó reggelt. - húzott közelebb magához, majd egy ébresztő csókkal lepte meg ajkamat.
- Neked is. - mosolyom arcomra fagyott.
Vállába temettem arcomat és éreztem testének melegét, ami az én bőrömet is felmelegítette. Puszit nyomott a hajamba. Újra felnéztem tökéletes arcába.
- Reggeli? - kérdezte, miközben felült az ágyba.
- Verseny a konyháig? - pattantam fel én is.
Aprót bólogatott mielőtt futásba eredt volna. Az ajtót kinyitotta és elkezdődött a verseny. Hangosan nevettünk, amikor megnyertem a versenyt.
- Haha! Nyertem. - kiáltottam fel miközben kinyújtottam a nyelvemet Niall-re.
- De csak mert hagytalak...!! - kapott fel ölébe és újabb csókkal jutalmazott.
- Nem ér desszertet enni reggelire Niall!! - hallottuk meg Eleanor nevetését, aki Louis kezét fogva, kócos hajjal ballagott ki enni.
Nialler-ből egy kuncogás tört fel.

Mindenki az asztalnál ült. Mást sem hallottam, mint poharak koccanását, villák koppanását, nevetéseket és hangos beszédet. Ez már hiányzott. Amikor egyedül voltam Zayn lakásában, olyan egyedül voltam.
- Milyen volt az éjszaka? - kacsintott ránk Harold.
Elpirultam a kérdésre. Nagyon szeretem Niall-t. Teljesen.
- El voltunk. - fordítottam bátyám felé a tekintetem, aki válaszomra inkább csak beleszürcsölt a narancslevébe, de közben végig tartotta velem a szemkontaktust.
- Nincs kedved ma sétálni? Dumálhatnánk egy kicsit. - kapott felém Sonja.
- Mehetünk! Nekem nincsen mára semmi programom. - vontam vállat.
A többieknek úgyis dolga van. Eleanor divathétre megy, a fiúk interjút adnak valamelyik tv-nek. Perrie a Little Mix-xel megy koncertpróbára.
A reggeli befejeztével, El kölcsönadta az egyik ruháját, hogy mégse a tegnapi hacukámba legyek ma is, majd felkaptam a cipőmet és Son-nal elindultunk a kis barátnős sétálásra.
- Bemutatom neked a barátaimat...! - vigyorgott rám. Bőr dzsekit viselt, fekete nadrággal és fekete Vans cipővel. Fején is fekete sapka volt, szőke haja teljesen feltűnő volt a sok sötét gönc mellett. Mellette én voltam az angyal a fehér egybe részes szoknyámba, Ő pedig egyenesen a pokolból jött ördögnek tűnt.
- Milyen barátaidat? - kérdeztem vissza.
Vörösre festett ajkaival rám vigyorgott, én pedig értetlenül mosolyogtam vissza.
- Akikkel lógtam. Tudod!! Ahol Harry megtalált!
Oh, igen. A vörös csajszi, meg Brison. Akiket amúgy már ismerek..
- Aha. Rendben. - bólogattam.
Nem tudom. Sem én, és szerintem Sonja sem való oda, de ha barátnőm ennyire ragaszkodik hozzá, ám legyen.
Amikor odaértünk az eldugott, nem túl tiszta utcába, megpillantottam a vörös leányzót, Brison-t, és a fekete hajú, azt hiszem Micheal-t.
- Oh Sonja!! De régen láttunk és elhoztad Patrice-t is?? - ölelte át Son-t , Mrs. Vörös.
- Ismered?
- Ja. A múltkor eltévedt és ide fújta a szél. Amúgy én nem mutatkoztam be a múltkor Lily vagyok. - nyújtotta felém a kezét.
- Hello. - köszöntem fel.
Sonja leült a földre, a többi kis "suhanc" mellé. Felé nyújtottak egy cigarettát, amit Ő habozás nélkül elfogadott és megnyújtott. Szemem elkerekedett..
- Na gyere már Pat! Lazulj le! - húzott le maga mellé barátnőm, majd felém nyújtották a dobozt.
- Nem én nem dohányzom! - mondtam.
- De kér! - nézett rám szigorú tekintettel Son.
Kiszedtek nekem egy szálat. Jó. Lazuljunk. Egyszer nem halok bele. Meggyújtottam a cigit és szívni kezdtem.
- Na látod! - kacsintott rám szöszi barátosném.
Fejemet lehajtva fújtam ki a füstöt. Előkerültek a piás üvegek, amelyekkel mindenki meg lett kínálva. A legdrágább whisky-től elkezdve, a világ legfinomabb pezsgőjéig volt minden. Drága volt.
Honnan van az utca kölyköknek ennyi pénze, hogy drága piákat vegyenek? Tettem fel magamnak a kérdést. De kit érdekel.
- Mit kérsz? - nézett rám Brison.
- Semmit. - mosolyodtam el. Nincsen kedvem piálni. Igen én az a tipikus jó kislány vagyok..
- Könyörgök igyál meg velem csak egy pohár whisky-t! - lökött meg egy kicsit barátnőm, aki már nem is tudom hányadik pohár alkohol adagját tolja magába.
- Ha én iszok, akkor te sehogy sem fogsz hazajutni! - motyogtam oda neki.
Iszonyatosan haragszok rá. Nem elég, hogy rávett a hülyeségeire, még le is itta magát.
- Egy piától semmi bajod nem lesz!
- Csak egyet? - kérdezte enyhe mosollyal, egy barna hajú fiú, Bruno. Nem tűnt a "bandába" valósinak. Normális volt. Semmi fekete, semmi cigaretta. Egyetlen sör volt a kezében és azt is már valószínű órák óta issza, hiszen a kis buborékok már nem voltak az üvegben.
- Jó csak egyet...és aztán békén hagytok! - mormogtam oda a többieknek és a kezembe kaptam egy pohár whisky-t
Lehúztam a többiekkel együtt. Égette a torkomat, de nem tagadom jól esett..nem gyakran járok el bulizgatni és piálni sem. Sőt. Mondjuk úgy egy évben maximum kétszer. Testemet felfűtötte az ital.
- Még egy pohárral? - kérdezte nevetve Lily.
- Kétlem! - nevettem fel én is.
Kezdtük egymást megismerni és mégsem voltak annyira rossz arcok mint az gondoltam. Ám akkor, Micheal elővett a zsebéből egy nem éppen legális dolgot. Arcomon ijedtség tükröződött.
- Nyugalom..ez csak fű! - suttogta halkan a srác.
- Nyugalom? Ti nem vagytok normálisak! - kiáltottam fel.
- Patrice..nem kell parázni..tök jó dolog! - kacsintott felém a nem túl józan Sonja.
A föld forogni kezdett velem, nem tudom, hogy a pia hatása miatt vagy csak Son hülye kijelentése miatt...de nem éreztem jól magam.
- Én hazamegyek! - keltem fel az ülőhelyemről.
- NEM MÉSZ SEHOVA. - támadt rám Son.
- Majd én eldöntöm.
- Ülj le! Kipróbálod a cuccot és ha nem tetszik akkor hazamehetsz!
- Nem..én nem próbálok ki semmit.
- Ha nem próbálod ki Harry-n állok bosszút...és az neked is fájni fog Styles húgi....tudom mennyire fontos neked Harold. Nekem is az..de ha nem hallgatsz rám, olyat teszek vele, ami mindannyiunknak fájni fog. - károgta egy idióta vigyor mellett.
Nem bánthatja a bátyámat...nem teheti. Ő az én bátyám és ha bántani meri esküszöm megölöm, lelkifurdalás nélkül végzek vele.
- Nos? Vissza ülsz és kipróbálod vagy......- húzta fel a szemöldökét.
Lehunytam a szememet és visszaültem a helyemre.
Hogy te mekkora hülyeségbe keveredtél Patrice Styles! - ordított velem belső istennőm.
- JÓ DÖNTÉS. - megelégedett mosoly terült el a kis ribanc "barátnőm" arcán.
Brison meggyújtotta a papírt, és beleszívott az anyagba. Óvatosan egy fintort engedtem meg magamnak. Majd a kezembe nyomták, óvatosan számhoz emeltem és beleszívtam én is, tüdőmbe tartottam, majd kifújtam a füstjét. Torkomat iszonyatosan kaparta a dolog.
Nem tudom hányszor ment körbe, de egyik pillanatról a másikra lettem jó kedvű. Eltűnt az idegesség, amit a barátnőm keltett bennem. Éreztem, ahogy szívem egyre hevesebben ver, szinte majd kiugrik a helyéről. Fel szerettem volna kelni, helyette egy hatalmasat estem, nem éreztem fájdalmat, bár éreztem ahogy fejem koppan egyet a hideg padkán. Még jobban szédülni kezdtem. Felültem és fejemhez kaptam, kezemet kémlelve vettem észre, hogy egészet vér borítja.


*Bruno szemszöge*

Nem magam miatt tartoztam soha ehhez a bandához. Sőt. Olyan vagyok itt mint valami fogva tartott..a bátyám Brison hurcolt el ma magával, mert azt mondta jön ide valami csaj...a híres Harry Styles húga és Ő nekem biztosan tetszeni fog. Ezért eljöttem. Jó kislánynak tűnt, nem ivott egy ideg, még én rá nem beszéltem egy pohárkára. Megfenyegette Sonja, ha nem próbálja ki a marihuánát, akkor ártani fog a bátyjának. Nagyon szeretheti a tesóját, ha ekkora hülyeséget képes megtenni miatta. Én kimaradtam direkt a körökből, nem akarok bajba keveredni. Figyeltem őket, ahogy körbe-körbe adogatják az égő cigarettát. Aztán nagy nevetés közepette Patrice elesett és hatalmasat koppant a feje a földön. Mikor felült akkor vettem észre, a vér patakot, a földön, ahol az imént Pat beverte a fejét. Odarohantam. Éppen kezét figyelte, ahogy azon végig folyik a vér.
- Vérzek? - kérdezte értetlen tekintettel.
- Igen. De nem lesz semmi gond! - nyugtattam Őt is, illetve magamat is.
Lekaptam magamról a pólómat és fejéhez szorítottam. Egy pillanatra felszisszent, majd nevetni kezdett.
- Te levetkőztél? - tette fel a kérdést.
Nem válaszoltam, inkább csak megforgattam a szememet. Már vagy egy fél óra is eltelt és Patrice kezdett megtisztulni az anyagtól. A többieknek még tartott a dolog, de csak mert Ők le sem álltak és egyfolytában szívták az anyagot. Még mindig fejének szorítottam a pólómat és az istenért sem akart elállni a kibaszott vérzés.
- Te jó ég! A fejem hasogat. - mondta halkan. - Undorító ember vagyok!
- Nem..Shhh. Nem a te hibád, hanem Sonjáé, te a bátyád miatt tetted amit tettél, nem csak úgy hobbiból..nekik ez az életük, mindennap itt lógnak, mindennap ez a menet folyik itt. Én igazából felnézek rád, hogy a bátyádért akármit megtennél!
Kezét a pólómra emelte és ott tartotta tovább az anyagot, amikor leemelte azt, hogy megnézze mennyit vérzett, kirázta a hideg, a fehér pólóm, most már teljesen vörösen mutatott. Még egy órán át ültünk némán, a vérzés már elállt, de elég csúnyának láttam azt a sebet.
- Beviszlek a kórházba! - motyogtam és felkaptam kezembe Patrice-t.
Egyenesen a kórházba vittem az autómmal, átadtam egy nővérnek.
- Jobbnak látom, ha bent tartjuk megfigyelésre egy pár napra. Nagyon nagyot esett..eltudná mondani mi történt? - kérdezte tőlem egy másik orvos.
- Hát..el! - találj ki valami hazugságot Bruno!!!!! - Elmentünk sétálni és találkoztunk pár suhanccal az egyik pedig véletlenül fellökte Patrice-t, és hatalmasat esett. A fejét pedig beverte a padka szélébe. - mondtam tudatosan.
Ügyes vagy Bruno! - biztatott a belsőm.
Láttam, ahogy a már elaltatott Patrice-t, ágyon tolva betolják egy kórterembe. Feje be volt kötözve.
- Igen, ezt mi is gondoltuk már csak a hatalmas repedés miatt...de a kisasszonyban van egy kis alkohol. Nem vészes!  Itt van a mobilja, hívja fel valamelyik hozzátartózóját a hölgynek! - átadta nekem a leányzó mobilját. Megnyugodtam. Ezek szerint a drog már távozott a szervezetéből. Feltárcsáztam Harry-t..mivel csak az Ő neve volt számomra ismerős és mert tudom, hogy Patrice bátyja. Percek múlva meg is érkeztek.

*Harry szemszöge*

Autóba ülve indultunk el mindannyian a kórházba.
Mit tudtak csinálni egy séta közben, hogy a húgomat kórházba kell vinni? Nem hiszem el, hogy nem tud magára vigyázni.
Leparkoltunk és gyors léptekkel siettünk be.
- Jó Napot! Patrice Styles kórtermét keressük. - motyogta Louis, a recepciósnak.
- Második emelet, 34-es! - mondta gyorsan.
Liftbe szállva siettünk fel.
- Nyugalom Harold! Jól van! Nem lesz baja! - nyugtatgatott Niall, aki könnyes szemekkel jött velem.
Felérve megpillantottam egy barna srácot, kezében a húgom telefonjával. Ki ez? Nem ismerősünk az is biztos. Mégis merre van Sonja?
- Hello. Harry vagyok. Te hoztad be a húgomat? - kérdeztem feszengve.
- Igen! Én! Minden rendben van vele, csak beverte a fejét és sok vért vesztett. Bruno vagyok. - láttam rajta, hogy elég kellemetlenül érzi magát.
- Ne haragudj, hogy megkérdezem de...te mégis ki vagy?
- Hát...én csak Sonja egyik barátjának az öccse.
- Sonja?
- Öhm...igen Ők ketten csatlakoztak a bandához, tudod ahonnan régen elhoztad Son-t...aztán eldurvultak a dolgok. - mondta halkan.
Mi van? Az a rohadt banda.
- Mi történt pontosan?! - kérdezte Zayn.
Egy pillanatra a srác ránk pillantott, majd újra a padlót kémlelte.
- Nos...azt hiszem Sonja meg van őrülve. Először cigarettát adott Patrice-nek, amit még úgy ahogy magától el is szívott...aztán ivott egy whisky-t....az egyik srácnál volt egy kis anyag...akkor haza akart menni Pat, de Son megfenyegette, ha nem próbálja ki, akkor bántani fogja a bátyját...és így inkább Patrice visszaült és kipróbálta, aztán pedig elesett és beverte a fejét a padkába. - suttogta halkan.
Mi van? Cigizett? Ivott? Drogozott? Sonja megfenyegette? Engem akart bántani? A húgom megmentett!
Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy megfojtom a srácot, de nem Ő a hibás.
- Kössz, hogy behoztad. - mondtam bunkón. - Most már hazamehetsz!
A fiú a kezembe nyomta, húgocskám holmijait, majd távozott.
- Bemehetünk? - kérdeztem meg az első szembe jövő orvost.
- Menjenek! De el van altatva!
Besétáltunk a kórterembe. Halk pittyegés jelezte, hogy életben van még Patrice. Mindannyian leültünk a mellette lévő ágyra.
- Sonja egy rohadék! - mormogtam halkan.
Választ nem akartam kapni, de jól esett kimondani. Egy fél órán keresztül bámultuk húgom fel-le járó mellkasát, amikor egyszer csak halk nyögésre kaptam fel a fejemet, majd megpillantottam zöldes-barna hunyorgó szemét.
- Hol a picsába vagyok? - kérdezte rekedtes hangon.
- Kórházba de most már minden rendben lesz! - válaszolta neki Niall és megfogta a húgom kezét.
Egy pillanatra elöntött a féltékenység, de türtőztettem magam.
- Sonja tényleg megfenyegetett? - kérdeztem halkan, miközben mellé lépkedtem.
Arca kisimult volt és egy mosoly jelent meg rajta, amikor meglátott. Kérdésem elhangzása után, komor lett a tekintete és lehunyta a szemét.
- Nem akarok róla beszélni! - suttogta.
- Igen? Te megmentettél? - kérdeztem kíváncsian és szigorúan.
- Mondom nem akarok róla beszélni! - hangosabb lett a hangja.
- Igen..vagy nem? - tettem fel a kérdést újra.
- Bassza meg Harry. Igen! Megfenyegetett ha nem csinálom amit mond, akkor bántani fog téged, annyira hogy az nekem is fájjon! Én meg inkább magamban teszek kárt és csinálom amit mond, minthogy bajod essen. - kiáltott fel, mérgesen.
- Te megmentettél engem! Inkább hagytad volna az egészet! Sajnálom. - motyogtam és megsimogattam az arcát.
- Nem akartam hagyni! Te nem tudod mire képes az a ribanc. - forgatta meg a szemét.
- Mi most megyünk! Gyógyulgass. - mosolyogtak rá a többiek, és távoztak. Niall még egy búcsú csókot adott, a szájára és Ő is elhagyta a termet. Ketten maradtunk.
- Miért tetted? - kérdeztem, keresve a szempárját.
- Mert szeretlek. - motyogta halkan.
Felé hajoltam, mire elmosolyodott. Ajkammal puszit adtam arcára. Mire Ő felsóhajtott, fáradt kezét a nyakamba akasztotta és újra lehúzott magához. Nem az arcomra pályázott. Ajkamat a sajátjára tapasztotta. Újra feltámadt bennem az iránta érződő vágy. Nem akartam mást érezni, mint száját, az enyémen. Nyelve utat tört számba és keringőre hívta nyelvemet. 

9. fejezet.~

- Ki tudtatok békülni? - kérdezte meg Niall, miközben megfogta a kezemet. - Idekint csak azt hallottuk, hogy Utállak...meg Utállak.
Egymásra néztünk, Harry csillogó szemekkel és gödröcskés mosollyal nézett felém.
- Ki! - kacsintott rá a többiekre a fürtös, majd folytattuk tovább a játékot..
 Mikor már eléggé beesteledett totálisan elfáradtunk ráadásul, nekem még a rekeszizmom is iszonyatos görcsbe volt a sok nevetéstől. Közös döntéssel meghoztuk, hogy jó lenne megint egy közös kanapés filmezés, zárásképpen. A fiúk ránk lányokra hagyták a döntést, Eleanor rögtön ráharapott a Titanic-ra, aztán eszébe jutott semmi kedve nincsen bőgni a film végén, így hát az Igazából Szerelmet választottuk. Jó kis romantikus filmezés..kell ennél több?
A konyhába futottam, hogy pattogtassak egy kis kukoricát és töltsek egy kis pezsgőt mindannyiunknak. Amikor két kar ölelt magához. Szívesen bújtam hozzá barátomhoz, Niall-hez.
- Lehet egy kérdésem? - maga felé fordított és elnyeltek azok a mély,csillogóan kék szemek.
- Neked mindig. - mosolyogtam rá.
- Szeretsz? Mármint tudom, hogy még csak ma jöttünk össze, csak nem tudom, hogy kiszerettél-e már Haroldból! - kicsit meg volt szeppenve. Arca pirosas színben tündökölt. Két kezét az enyémbe fogtam.
- Niall! Te vagy a barátom, Ő pedig csak a bátyám. - őszinte voltam. Nem érzek Harry iránt semmit, ahogy azt már párszor el is mondtam.....illetve inkább csak a vágy kell, hogy érezzem, ahogy a bőre az enyémnek simul, de nem táplálunk egymás iránt érzelmeket.
Kis csókot nyomtam, szöszim ajkára és kivettem a már elkészült popcorn-t, amit egy pofás virágos fehér tálba öntöttem. Nialler jobb kezén egyensúlyozott be a poharakkal teli tálcával, másik kezével pedig összekulcsolta az ujjainkat.
- Na végre...mi tartott ilyen sokáig? - hülyeskedett Louis, mint akit annyira érdekel a film, hogy már a körmét is rágja.
- Pattogtattam kukoricát! - mutattam felé a tálat.
Mindannyian leültünk egymás mellé. Én ültem a legszélén, erősen barátomat ölelgetve. Szeretem a romantikus filmeket, ez is amolyan, hogyan gondolkozz el a saját életeden típusú film volt.
Eszembe jutott pár gondolat. Vajon lehet két embert szeretni egyszerre? Lehet bűnben élni, miközben élvezed, azt? Szerelmes tudsz lenni valakibe, valakibe akihez más kapcsolat fűz, mint a többi férfihez? Nem. Lehetetlen. Különben is, én tényleg szeretem a kis szöszit. Harry-nek pedig ott van Sonja, akit mellesleg soha se utáltam, így hát most sem fogom. A film közepén tartottunk talán, amikor is megszólalt a csengő és bátyám iszonyatos izgalommal pattant fel az addig nyugis kanapéról.
- Megjött Son! - kiáltott fel vigyorogva.
Boldogsága mindenkit meglepett, de mi is örültünk vele. Miután mindenkivel kezet fogott az amúgy szőke, zöld szemű lány, beült Harold ölébe és így nézték végig a filmet.
Kicsit zavart a dolog, hiszen régen mindig én bújtam bele bátyóm seggébe, az összes filmnél, míg most Ő fog körülötte ugrálni.
Niall-re néztem aki a filmet bámulta. Kék szemén visszatükröződött a film minden mozzanata. Szőke haja, kócosan állt össze-vissza, ami igazán bámulatos volt. Lábamat átdobtam az Ő lábain, kezét pedig az enyémbe temettem. Rám pillantott és egy csodálatos mosolyt villantott felém, közelebb hajolt hozzám és megcsókolt. Hallottuk, ahogy a többiek rögtön sutyorogni kezdenek, mivel ilyet még nem láttak tőlünk.
A film végére teljesen elgémberedtem. Felszerettem volna állni egy kicsit megnyújtózni de barátom elkapta a derekamat és visszarántott maga mellé. Hangosan nevettem fel.
- Patrice..beszélhetnénk? Emlékszel régen milyen jóban is voltunk? Képzeljétek el én és Pat legjobb barátnők voltunk, nagyon sokat lógtunk együtt,csak ugye elköltöztetek. - kezdett bele Sonja.
- Beszélhetünk..csak előtte megcsikizem a kis angyalt.
Niall nagy nevetésbe tört ki...nem tudom, hogy az "angyal" jelző miatt vagy mert a derekát csikáltam, de nagyon aranyosan nevetgélt.
- Esküszöm ti nagyon jól álltok egymásnak. - mosolygott felénk Zayn és Perrie.
Lekászálódtam barátomról és elsétáltam Son-nal a régi szobámba. Még minden ugyanott állt..a képek, a nyakláncok, sőt még a párnáim sem lettek elmozdítva.
- Mit szeretnél? - kérdeztem Son-t. Régen tényleg nagyon jóban voltunk olyan volt nekem, mint most El és Pezz...a legjobb barátaim közé soroltam őt, de aztán elköltöztünk Londonba és megszakadt a kapcsolat.
- Tudod milyen érzés volt, hogy nem kerestél? Fel sem hívtál..már azon a héten sem amikor kimentetek. - akadt ki.
- Én hívtalak,de te sohasem vetted fel!
Még hogy nem kerestem? Sírtam is miatta eleget, hogy nem veszi fel azt az idióta telefont.
- Nem hívtál! Engem nem. - vetette le magát az ágyra. Láttam rajtja, hogy bántja, hogy állítólag nem kerestem, de én tényleg hívtam vagy ezerszer.
- Én kerestelek! Tényleg! - rogytam le mellé.
Amikor felnézett rám, szemét könny fedte. Kezével belém karolt.
- Tudod mit nem érdekes, hogy ki keresett kit és kit nem! Imádtalak. A szobámban a mai napig kint van a közös képünk és látom, hogy az íróasztalodon ott van ugyanaz a kép. Felejtsük el a kimaradt pár évet. - mosolygott rám, miközben a könnycsepp legördült.  Átöleltem. Nem tudok rá haragudni. Szeretem! Hiszen legjobb barátnők voltunk kiskorunk óta.
- Nos mesélj...látom te és Niall együtt vagytok! - terült el az ágyamon. Törökülésbe csücsültem és a párnát az ölembe dobtam.
- Igen és, kijelenthetem, hogy én szeretem Őt. De meséld csak el mégis, hogy találtál rá Haroldra. - nevettem fel.
Olyanok voltunk, mint régen, szokásosan a fiúkról beszéltünk nevettünk, bohóckodtunk a tükörben és felvettük az egymáshoz nem passzoló ruhákat.
- Hát igazából, miután én is ide költöztem Londonba találtam egy bandát az utcán. Nem olyanok voltak mint én, de könnyen barátkoztak és én abba az utcában laktam még akkor. Velük lógtam mindig, amikor megláttam Hazz-t. Egy ideig Ő is eljött, de csak miattam...elmondta, hogy nem vagyok jó társaságba és költözzek máshova. Persze én voltam olyan kis naiv, amíg megvártam, hogy bajba keverjenek és csak utána költöztem el. Harold segített a költözésben is, de mondtam neki, hogy ne szóljon neked, hogy itt vagyok...mert azt hittem haragszol és nem akarsz látni. Ma reggel mikor felhívott csak annyit mondott, hogy jöjjek át este filmet nézni, de arról szó sem esett, hogy itt leszel..sőt ha tudom lehet el se jövök..de jól tettem, hogy eljöttem. - mondta nevetve.
Áh, szóval bátyus onnan ismerte a gettó bandát..már érthető.
- Halihó...jöttem a hercegnőmért. - nyitott be az emlegetett szamár, azzal a lendülettel kapta fel Sonja-t, ekkor jöttem rá nekem nem kell Harold...nekem csak Niall kell!!  - Húgocska nagyon szép éjszakát a lovagoddal. - nyomott egy puszit homlokomra.
- Beszélnem kell veled! - suttogtam oda neki, ő pedig barátnőjét a szobájába vezette, hogy addig is keressen magának egy pólót a szekrényéből.
- Harry...felejtsük el az egészet ami köztünk volt!!!! - mondtam ki ahogy visszatért.
- Én is ezt szeretném. Szeretlek...de csak mint a testvéremet...az ami az előbb történt, az csak pillanatnyi fellángolás volt kettőnk között...- mondta halkan, én pedig csak bólogattam, ez teljesen így van.
- Szeretlek bátyus. - mosolyogtam rá, mire ő felkapott és megpörgetett.....
- Én is téged húg. De most megyek vár a buggyant barátnőm. - forgatta a szemét nevetve.
- Vigyázz, hogy beszélsz róla..Ő az én barátnőm is. - böktem bele oldalába, mire hangosan felnevetett.

- Látom kibékültetek. - lépett be egy vigyorral Niall.
- Ki! Csak hülye vita volt, az előző. De most már minden a helyén van. - kacsintott rám Hazza.
- MINDEN! - ismételtem meg szavát.
- Gyere Manó....ma velem alszol..van még pár romantikus film a tarsolyomban. - karolt át barátom és elsétáltunk a szobájáig.
Nagyon jól éreztem magam vele, igazán boldognak éreztem magamat. A romantikus filmek és párnacsata után, mellkasán aludtam el!

Következő rész....5 megjegyzés és 3 feliratkozó :) Még mielőtt aggódni kezdtek, lesznek még váratlan avagy várható fordulatok ;)
Pez