11. fejezet~

- Miért tetted? - kérdeztem, keresve a szempárját.
- Mert szeretlek. - motyogta halkan.
Felé hajoltam, mire elmosolyodott. Ajkammal puszit adtam arcára. Mire Ő felsóhajtott, fáradt kezét a nyakamba akasztotta és újra lehúzott magához. Nem az arcomra pályázott. Ajkamat a sajátjára tapasztotta. Újra feltámadt bennem az iránta érződő vágy. Nem akartam mást érezni, mint száját, az enyémen. Nyelve utat tört számba és keringőre hívta nyelvemet. 

Nem bírtam magammal, de őszintén szólva nem is akartam. Belemarkoltam húgom hajába, mire Ő számba nyögött és kezét végig símitotta a gerincemen. Felbátorodtam és nyakát szívtam volna, ha nem kiált fel. 
- Ne haragudj...de fáj. - lihegte Patrice.
Mekkora tuskó vagyok...itt fekszik a testvérem kórházban én meg mintha minden rendben lenne, letepertem. 
- Inkább te ne haragudj suttogtam. 
Csak ingatta a fejét, hogy nincsen semmi baj. Niall visszatért hozzánk, és elengedtem Pat kezét, helyette pedig rögtön az ír keze vette át a helyemet.
- Jól van kincsem? - kérdezte a szöszi.
Az irigység és a féltékenység uralta át testemet. Patrice mosolygóan és csillogó szemekkel bámulta Niall-t, rám sosem nézett így, olyankor amikor rám néz csak a vágyat látom szemében. 
- Minden rendben van. Ne aggódjatok már! - nevetett fel, de amint feljebb akart ülni felszisszent és inkább újra hanyatt dobta magát az ágyon.
- Nem akarom többé látni Son-t! - törtem meg húgom és szöszi szemezését, végre rám szegezte Pat is a tekintetét. - Undorító amit csinált! 
- Ne beszéljünk róla kérlek szépen. - nézett rám könyörgő tekintettel a hugim.
Megértem, hogy nem akar róla beszélni! De legalább egy pillanatra rám figyelt.
- Én most megyek...! - keltem fel a helyemről, azt vártam, hogy majd Patrice azt mondja "Kérlek ne menj még...de helyette nem ez történt" 
- Rendben. Csókollak bátyus. - vetett felém egy somolygást, nyomtam egy puszit homlokára és kiléptem.

*Patrice szemszöge*

Amikor felkeltem és Niall fogta kezemet egyszerűen boldog voltam. Örültem, hogy Ő fogja a kezemet és nem Harold. Azt hiszem beleszerettem Niall-be, a gyönyörű kék szemeibe, a szőke hajába, az ír akcentusába, a mosolyába, az érintésébe. Vele akarok lenni! Amikor a többiek elmentek és csak ketten voltunk Harry-vel, nem kellett volna az a csók. Egyáltalán nem kívántam, sem Őt sem a csókját. Ezért toltam el magamtól, nem fájt semmim, csak szimplán nem akartam az egészet. Szerencsémre barátom visszajött és újra mellettem volt. Őszintén be kell vallanom zavart Hazza itt léte és vártam, hogy elmenjen.

- Szeretlek. - mondtam, ahogy bátyám elhagyta a szobát. Nagy vigyor jelent meg szőkém arcán, és szemei is egyre szebben ragyogtak.
- Én is téged! Örülök, hogy jól vagy. - mondta, miközben hüvelyk ujjával, köröket rajzolt kézfejemre. Ránéztem összekulcsolt ujjainkra és elvigyorodtam magam. 
Csak néztük egymást mosolyogva, nem csináltunk semmit. Mégis többet jelentett ez számomra, mintha bárki mással, bármi mást csináltam volna.
Már későre járt és szemem is gyakrabban csukódott le.
- Aludnod kéne! - kelt fel helyéről barátom.
- Ne kérlek ne menj el!!! - hadartam gyorsan és erőt vettem kezemen, hogy megszorítsam az Ő kezét.
- Eszem ágában sincs elmenni. Lefekszek a másik ágyra. - bicentett az szomszédos üresen álló ágyra.
Megnyugodva engedtem el tenyerét és mielőtt elnyomta volna az álom, csókot nyomott ajkamra.
Ágyára vetette magát és nézte, ahogy elalszom.

*Másnap reggel*

A nap enyhén beszűrődött a kórtermemben. Felnyitottam a szememet és megláttam a nővérkét.
- Hogy érzi magát hölgyem? - kérdezte barátságosan.
Felültem és már csak tompa fájdalmat éreztem fejemben.
- Sokkal jobban. - mosolyogtam fel rá. Körbe néztem a szobába és nem találtam sehol a hercegemet. 
- Az urat keresi? Reggeliért ment. - nyugtatott meg a nő.
- Köszönöm szépen. 
Hamar végezett a kivizsgálásommal és távozott is. Magamhoz kaptam a párnát, amin Niall aludt és magamhoz öleltem. Lehet azt mondod beteges vagyok..de ez nem igaz, csak szerelmes, őrülten szerelmes.
Kopogást hallottam meg, és vártam, hogy belépjen a szöszim. Helyette barna, fürtös bátyusom lépett be, kávéval és sütikkel a kezében.
- Szép jó reggelt hercegnőm. Hoztam neked reggelit! Jól aludtál? - motyogta miközben becsukta maga mögött az ajtót.
- Jó reggelt Harry. Jól. - vettem nagy levegőt.
Hercegnőm? Reggeli? Itt valami nem stimmel...azt hittem tisztáztam Harolddal, hogy nem szeretnék tőle semmit.
- Valami baj van? - kérdezte meg nagy szemekkel.
Lehunytam a szememet és elmondtam mi is nyomja a lelkemet.
- Én szeretem Niall-t, Harry. Én nem szeretnék tőled semmit sem! Csak a testvéri szeretetre van szükségem és, hogy olyanok legyünk mint régen! 
Lehuppant az ágyamra, és letette a tálcát a mellettem lévő komódra.
- Én sem akarok többet tőled! Csak a húgom vagy..és ezt elfogadtam, hogy helyettem Niall-t szereted. 
- Nem Harold...pont erről beszélek, én nem helyetted szeretem Niall-t, hanem téged nem úgy szerettelek sohasem, ahogy most Őt. - ahogy ez elhagyta számat, könnybe borult a szemem. Fájt kimondani és neki is fájt hallani, hiszen az Ő zöld szemét is könny borította el. Magam sem értem mit mondtam az előbb, sőt arról sincsen fogalmam, hogy mennyire volt igaz, hogy nem éreztem iránta semmit.
- Megértem. De most egyél! - letörölte szemében lévő könnyeit és gödröcskés mosolyát felém villantotta.
- Nem vagyok éhes.- töröltem meg könnyes arcomat.
- Pedig a kedvencedet hoztam frappuchino és muffin, de akkor ne edd meg, pedig belül málnás és ét csokis...isteni. 
Végül addig incselkedett, amíg ki nem kaptam a kezéből a finom ételt.
- Tudtam én, hogy megeszed. - húzogatta a szemöldökét.
Belépett Niall.
- Tündérke, hát feleltél! Hoztam neked én is reggelit...de ahogy látom Hazz beelőzött. - forgatta meg szemeit, miközben rám mosolygott.
- Nem baj, azt is megeszem. - mondtam miközben barátom puszit nyomott arcomra.
- Az előbb még enni se akartál, most meg magadba tömsz egy vagon kaját. - nevetett fel Harold.
- Mert megkívántam Niall-t...mármint a kaját amit hozott. - törtem el a hajamat pirosló arcomból.
A fiúk csak nevettek és sztorikat meséltek miközben falatoztam a tojásrántottából. 
- Szerintem most megyek, mert segítek Lou-nak. Hello Pat, szia Niall . - köszönt el Harry és kilépett a szobából.
Ránéztem a szőke hercegemre és közelebb húztam magamhoz kockás ingének, gallérjánál fogva. Csókot nyomtam ajkára, majd belenéztem mély kék szemébe. Mosolya elragadó volt, mint mindig.
- Mikor mehetek haza? - kérdeztem meg tőle, olyan hangsúlyban mintha valami idióta lennék.
- Az orvos szerint még ma este, de megfigyelés alatt kell lenned és velem kell aludnod! 
- Szóval az orvos azt mondta, hogy hazamehetek ma ha veled alszok? - nevettem fel.
- Pontosan, ezt mondta én is furcsálltam, de amit a szabály az szabály. - vigyorgott Ő is.
Az egész napot a fehér falak között töltöttük, a kórteremben lévő tv-n néztük a Szerelmünk Lapjait, ami a kedvenc filmjeim közé tartozik, de eddig csak egyedül volt alkalmam nézni. 
Este hat óra fele, megérkezett Zayn és Perrie, akik hoztak számomra ruhát, hogy legyen mibe haza mennem.
- Jól vagy Manó? - kérdezte Pezz.
- Igen. Minden rendben van. - mosolyogtam rá, majd magamra hagytak és felöltöztem. Sokkal kényelmesebb volt, mint a kórházi köntös. 
- Mehetünk!! - léptem ki végre a fehérség poklából, egyenesen a folyosóra.
Zaynie vezetett hazáig, Niall és én pedig egymáshoz bújva ültünk hátul.
Hazaérve, mindenkit megleptem jelenlétemmel, nem gondolták volna, hogy ilyen hamar hazaengednek.
- Uramisten...te máris itthon? - kapott fel Eleanor.
- Igen. - vigyorogtam rájuk.
Aztán rögtön eltűnt a mosolyom, amikor Harold kisétált a mellette álló boszorkánnyal. Haja ugyanolyan szőke volt, ugyanaz a ruha volt rajta amiben tegnap volt. Igen, Sonja állt mellette. Elkapott a hányinger és szédülni kezdtem.
- Te mit keresel itt? - kérdezte Niall idegesen.
- Harry-hez jöttem és semmi közöd nincsen hozzá. - mondta iszonyatosan bunkó stílusban
- Na állítsál magadon hülye ribanc! Elegem van belőled..egyik napról a másikra itt voltál az életemben és el is szúrtad. Megfenyegettél és akkor beállítasz újra miután minden megtörtént, mintha mi sem történt volna. Ne tudd meg mennyire gyűlöllek te idióta kurva. - ordítottam rá. Jól esett kiadni magamból ami bennem van.
- Szerintem neked kéne állítanod magadon, mert még valakinek baja eshet Mrs. Én Vagyok Harry Húga..! 
Elöntött a düh, és megtéptem a tejföl szőke haját.
- Még egyszer berakod a lábad ebbe a házba, az egyetlen akinek baja esik te leszel. Világos voltam? - kiabáltam rá. Kissé megijedt, és a többiek is furcsállották a reakciómat, mert én nem igazán vagyok az a kiabálós és ideges típus.
- Értettem, csak most már engedj el. 
- Távozz innen! - mutattam rá az ajtóra, végig néztem ahogy kisétál az ajtón, mire megfordultam a többiek tapsoltak.
- Ez szép volt! Esküszöm még én is megijedtem. - röhögött Louis.
Be sétáltunk a nappaliba és estig meséltem, hogy mi is történt teljesen pontosan tegnap, amikor egy kissé megszédültem a kanapén és fejem, barátom vállán pihent meg.
- Jól vagy? - pattant fel helyéről Liam.
- Igen. De jól esne egy pohár víz. - motyogtam.
Niall átdobta rajtam a kezét és óvatosan simogatta hasamat. Iszonyatos gyorsasággal ért vissza Liam a vizemmel, amit gyorsan lehúztam.
- Biztos minden rendben vagy? Eléggé szörnyen festesz! - ült le mellém El és fejemhez emeltem a kezét.
- Szerintem neked lázad van! - kiáltott fel, majd eltűnt.
- Niall lázas! - röhögött fel Harry én is mosolyra húztam a számat és ujjaimmal körbecsavartam barátom ujjait.
Eleanor vissza jött és egy lázmérővel....
- 38,9 atya ég, tényleg lázad van. - mormogta barátosném.
- Azonnal ágyba kell vinni és pihennie kell.  - állt fel Perrie és felakartak karolni.
- Lányok, nem a lábam tört el csak egy kicsit szédülök.- nevettem fel, majd inkább átadtak Niall-nek, akivel egymásba karolva mentünk fel szobájába.
- Elmegyek a pizsimért. - habogtam.
- Nem mész sehova! Majd én elmegyek érte, csak mondd el hol van! - mosolygott rám.
- A szobámba, a bőröndömben. 
Rögtön el tűnt és nagy sietséggel indult meg a szobámhoz.

*Niall szemszöge*

Nagyon megijedtem, amikor Patrice a vállamra hullott. Aggódok érte, az ember nem lesz egyik percről a másikra lázas. Befutottam Pat szobájába és matatni kezdtem a bőröndjében. Mindent találtam csak a pizsije nem akadt a kezembe, valamibe beakadt az ujjam és pirult fejjel húztam ki, mikor is észre vettem barátnőm egyik fekete csipke tangáját lógva mutatóujjamon. Lassan tettem le és csak néztem az anyagot, majd inkább felkaptam egy kék toppot, és egy fekete francia bugyit és már indultam is VOLNA vissza, ha nem veszek észre még valamit abban a bőröndben. Egy régi fénykép volt az. Egy csodálatos vörös keret fogta közre, még a London Eye-nál készült, csak állunk előtte én és Pat, egymásra nézve nevetünk, miközben felettébb közel vagyunk egymáshoz. Az emlék feltört bennem, teljesen tisztán emlékeztem a napra, amikor első nap Harry elhozta nekünk a húgát, hogy bemutassa nekünk. Azt hittük egy felettébb értünk rajongó csaj fog jönni, aki csak úgy tapadni fog ránk és alig lehet lerázni, és hogy majd alig várjuk, hogy elmenjen. De nem ez történt, megérkezett egy szép fekete autóval, leparkolt és becsöngetett, Harold kiment és felkapta Patrice-t. Puszit váltottak, majd bejöttek. Szépen bemutatkozott, hogy Ő kicsoda is és elmondta, hogy most először van Londonban. Sok mindent mesélt magáról és nem támadott le bennünket a bugyuta kérdéseivel, amelyeket az őrültebb fanatikusoktól kapunk, persze azokat sem bánjuk,de szeretem a normális rajongókat. Szóval nagyon jól elbeszélgettünk vele és úgy döntöttünk elvisszük Őt este és megmutatjuk neki London-t. Akkor történt, hogy elvittük a London Eye-hoz, ahol egymást lökdöstük és vattacukrot ettünk. Akkor készült ez a kép, amit egyébként Liam barátnője Ashley készített, de Ő most divatbemutatókon van. 
Felkaptam a fényképet is és vissza szaladtam a szobába. Patrice éppen felfedezte a szobám szegleteit, megvizslatta a falon lévő képeket, bekukkantott a szekrényembe. 
Éppen pirosló tekintetére léptem be.
- Ennyire rosszul vagy? - kérdeztem meg aggódva, miközben becsuktam az ajtómat.
- Nem..csak..semmi! - felnevetett és egy kicsit megnyugodtam, hogy minden rendben.
- Hát izé...nem tudtam miben alszol. Szóval felkaptam ezeket. - adtam át neki a toppot és a francia bugyit.
- Tökéletes. - mosolyodott el újra. - Mi van még a kezedben.
- Ezt...csak találtam a bőröndödben. - magyaráztam és meglóbáltam a fotót.
- A kedvenc képem. - mondta miközben a lábainkat kémlelte.
- Lehetnének új képeink, teljesen új emlékekkel. 
- Akkor ma csináljunk egy videót az estéről. -ajánlotta fel az ötletet. 
Bár feje még mindig eszeveszett forró volt, igazán jó kedvű volt. Bevetettem vele egy gyógyszert, majd megkerestem a kamerámat. Bekapcsoltam és szerencsémre teljesen üres volt a memória.
- Az egész életünket fel tudjuk venni, üres a gép! - kiabáltam be a fürdőszobába, ahol éppen átöltözött a barátnőm. Mivel még nem voltunk egymás előtt meztelenek, teljesen normális, hogy nem öltözünk/vetkőzünk egymás előtt.
Kilépett a fürdőből, barna haja lobogott, és csodálatosan simult rajta a kék topp, csodálatos alakja volt. Bekapcsoltam a kamerát és ráhelyeztem az egyik polcra, ahonnan az egész szobát belehet látni. 
Patrice azonnal odarohant hozzám és megcsókolt. Nagyon aranyos volt, ahogyan közben elmosolyodott. 
- Nézzünk filmet...te kiválasztod én meg hozok popcorn-t. - mosolyogtam rá és távoztam a szobából. De percek múlva már vissza is tértem a finomsággal.
- Na drágaság mit választottál? - kérdeztem miközben átkaroltam a derekánál fogva.
- A hogyan veszítsünk el pasit 10 nap alatt tökéletes lesz. - mondta röhögve.
- Szóval 10 nap után ki fogsz dobni? - kérdeztem meg én is nevetve.
- Téged? Soha! - kacsintott rám majd megcsókoltam.
Betettük a filmet, egy ideig csendben összebújva néztünk amikor egyszer csak fejemet eltalálta egy pattogatott kukorica és ijedtemben megugrottam, Pat persze nagyon nevetni kezdett.
- Igen? - kérdeztem, és közben én is megdobáltam egy pár darab finomsággal. Kacajaink betemették a terepet, majd Patrice-t magam alá gyűrtem és megcsókoltam. Keze fel-le járkált hátamon és önkívületlenül is csókunkba nyögtem. Pat mosolyogva nézett rám.
A film végére elaludt, így hát leállítottam a videónkat és én is bebújtam mellé az ágyba. Gyengéden átkaroltam és egyik karjával rögtön megfogta kezemet. Imádom. Beleszerettem.  


A következő rész 5 megjegyzés, 2 feliratkozó után várható egy szaftos Natrice-cel ;)) hozzátok össze :) 
Pez