7. fejezet~ (Menekülj egy másik szerelembe)

Drága olvasók...csak annyi, hogy imádlak titeket, amiért elleptétek az Ask.fm-emet, hogy mennyire tetszik és páran Facebook-on is rámírtak :) Ez a rész most nektek szól! ;)
Pez















- Most mesélj csak nekem barátosném, mi is ez a dolog veled és Hazzal? - nézett rám kíváncsi tekintettel barátnőm.
Nem is tudom mit mondjak neki. Azt csak nem mondhatom, hogy Hát képzeld szerelmes vagyok a bátyámba és tegnap este olyan jó, száraz szexben volt részem, mint még soha.
 - Igazából még én sem tudom. - könyököltem rá a pultra.
Nagyjából a valóságról beszéltem. Tényleg fogalmam sincs mi is ez Harold és köztem. De akármi is legyen, tudom, hogy nem normális dolog.
- Mi az, hogy nem tudod Drágaság? Amikor megjöttem éppen smároltatok a padlón. Szerintem ez abszolút nyilván való és abszolút megrendítő. Bár belegondolva sohasem voltatok CSAK testvérek! - forgatta meg a szemeit.
- Eddig sem? Én eddig csakis testvéri szemmel néztem rá, kivéve ebben a hónapban. - motyogtam.
- NEM Drága! Csak ebben a hónapban vallottad be saját magadnak, hogy neked Harry többet jelent, mint szimpla bátyus.
- De ez undorító...nem vagyunk normálisak igaz?
- Nem! De ha megnyugtat, egyszer se voltál még normális mióta megismertelek. - átölelt és ez egy kicsit megnyugtatott. Abba kéne hagyni ezt az egészet. Szeretem! Miatta élek! A lételemem. De akkor is...hiszen a testvéremről van szó!
- Mit csinálsz ma? - nézett rám csillogó szemekkel. Tuti valami vásárolgatós délutánra gondolt.
- Nem érek rá. - kacsintottam és rögtön faggatni kezdett.
- Mit csinálsz? - nézett rám értetlenül.
- Öhm..igazából randim van!
Zavaromba a nyakamat vakargattam, és lesütöttem a szememet a konyhapultra.
- Patrice Anne Styles...kivel van neked randevúd? - pattant fel nevetne.
- Niall-el! - mosolyodtam el.
Nem is tudom, valahogy Niall és én is közel állunk egymáshoz. Lehet, hogy köztem és Harold között csak puszta vonzalom van, hiszen én is régen voltam már pasi mellett és neki sem volt mostanában nője. Igen, ez a probléma...teljesen biztos vagyok benne. Találok magam mellé valakit, aki majd nem a testvérem lesz, hanem a szerelmem.
- Niall-el? A mi Nialler-ünkkel?
Arc kifejezésén ki ült az öröm.
- Igen..a mi szöszinkkel!
Arcomat pír öntötte el, a tükör felé fordulva bámultam. Ez a pirulás olyan más volt. Más mint amikor Harry miatt pirulok el, ez olyan igazi volt.

*Randi*

Végül a sétálgatást választottuk, emiatt kényelmesbe öltözködtem. Egyszerű kis topánt vettem fel a lábamra és egy vajszínű egybe részes szoknyát vettem fel. A parkban találkozunk, így beszéltük meg.
Fel-alá járkáltam, és be kell vallanom izgultam...nagyon! És akkor megpillantottam Őt. Barna nadrágot viselt, fehér sportcipővel és fehér pólóval. Ahány lépéssel közelebb jött hozzám, annyi ütemmel többet vert a szívem.
- Szia. - köszönt rám egy kissé kellemetlenül Niall.
- Szia. - mosolyogtam rá.
- Mit szólnál egy vattacukorhoz? Tudom nem valami felnőttes program, de persze..ha neked van más ötleted akkor.....!
Láttam rajta, hogy izgul Ő is nagyon.
- Tökéletes a vattacukor Mr. Horan. - nevettem fel és bele karoltam bal kezébe. Rám nézve a ragyogó kék szemeivel teljesen magával ragadott. Sok nevetés és beszélgetés után végre elértünk a vattacukros bácsihoz.
- Jó Napot kívánok..kérnék szépen egy epres és egy barackos vattacukrot. - mondta oda a szöszi, a cukrosbácsinak.
Percek alatt megkaptuk a finomságokat. Én is megkóstoltam az övét, és Ő is beleharapott az enyémbe.
- Le sétálhatnánk a partra? - kérdeztem egy oktávval lejjebb.
Csillogó szempárjával rám nézett, tökéletes mosolyát felém fordította. Lélegzet állító volt, más mint Harry-é. Ez elragadóbb volt.
Egy ideig kezeinket lógatva, röhögcsélve mászkáltunk, aztán egyszer csak keze végig simított a jobb kézfejemen, melegség töltött el, egyetlen érintéstől. A simogatás után kezét, az enyémbe temette és ujjai összekulcsolták az enyémeket. Elmosolyodtam.
A partra érve leültünk egy kis sziklácskára, lábunkat csapdosta a tenger, hajamat pedig fújta a szél.
- Vigyázz nekem, nehogy beessél! - próbált megóvni. Pedig ebben a pillanatban semmi veszélyről nem esett szó. De jól esett a figyelme.
A naplementét figyeltük, aztán egymásra néztünk, oldalas mosoly jelent meg fehér orcáján és az enyémen is megjelent egy kisebb vigyor. Előrébb hajoltunk mindketten és ajka érintette az enyémet. Romantikus volt. Ahogy nyelve az számba csúszott, belenevettem a csókunkba.
- Patrice..lennél a barátnőm? - lihegte Niall.
Átgondoltam és szeretem!
- Igen! - vágtam rá rögtön.
Kéz a kézben sétáltunk el a régi lakásba, ahol mindenki lakik. Belépve a nyakamba ugrott minden lakó.
- Húgi. Milyen régen láttalak! - kacsintott Harold, miközben neki volt dőlve az ajtófélfának.
- Délelőtt..hiszen az nem volt olyan régen. - mosolyodtam el.
- Na és miújság? - karolt át.
- Hát...bátyus, találtam magam mellé valakit aki teljesen tökéletes mellém.
- Niall? Te...te összejöttél Niall-el!? - tette fel a kérdést, keze lesiklott a vállamról.
- Igen..talán baj?
- Nem dehogyis..éppenséggel örülök neki, mert én is randiztam ma az egyik volt osztálytársunkkal Sonja-val.
Örültem sőt mi több meg könnyebültem, hogy neki is és nekem is van valakim.


Következő rész 5 megjegyzés, 2 feliratkozó :)